Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

hangzó megállapodása folytán." Külön köszöntötte a bírákat mint Szeged új lakosait is. „Valósággal egy újabb honfoglalás művét látjuk mostanában végbemenni — mondta Reizner János —, amely foglalás művében a magyar államnak két hatalmas hódító fegyvere van, a magyar kultúra és a magyar jogszolgáltatás, törvény és igaz­ság, melyről már a bölcsek is azt tanították, justiczia regnorum fundamentum." A kor­mányra, annak tagjaira és elnökére emelte poharát, melyekre akkor — szavai szerint — egész Európa figyelt. 493 Ivánkovits Sándor ügyvéd szerint „Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter úr nagy­méltósága, e szellemóriás nyitotta meg igazságügyünk felvirágzásának dicső korszakát és törhetetlen kitartással, szellemének erejével szétmorzsolta a reformok útját álló szir­teket és igazságügyünk hajóját a haladás sarkába [?] vezérletté." Érthetően a minisz­tert éltette sokáig. 494 A pohárköszöntőkre Sélley válaszolt, majd lakoma kezdődött, amely a késő esti órákban ért véget. 495 Aznap egyébként az ügyvédi kamara külön Lobmayer Istvánt és a főügyészséget is üdvözölte, ahol Lázár György alelnök mondott köszöntő beszédet. Május 8-án a hivatalszolgákat is kinevezték Rádai Vendel, Kis Sándor, Ökrös Mihály és Kis Mihály személyében, 496 május 10-én pedig a Szegedi Napló „Tárca" ro­vatában ismertette a kinevezett bírák rezüméjét. A tábla ítélkező tevékenységét május 12-én kezdte meg, a büntető tanács tárgyalt Sélley, Zsigmondovics Mihály, Szegheő Ignácz, Nesztor János és Jovanovics István részvételével. A terheltek aznap nagyobb számban nem voltak szerencsések; minden esetre a tanács rögtön 19 üggyel foglalkozott. 497 Létezett mit tenni, hiszen a budapesti királyi táblától érkezett restancia 3016 ügydarab volt, ebből 2688 polgári és 328 bün­tető ügy. Ehhez még számítottak legalább ezer ügy darabra a kerület 6 törvényszékétől és 36 járásbíróságától, amelyek április l-eje óta nem terjesztettek fel apellátumokat Pestre. 498 A tábla működése igen hatékony lehetett, mivel 1892 végén 3063 ügyhátra­lékkal küzdött, azonban 1893 végén már csupán 1039-cel, 1894 végén pedig 738 ügy­darabbal. Területén teljességgel 1.508.627 személyt számlált 1890-ben. Forgalma 1891-ben 14.843, 1892-ben 17.240, 1895-ben 13.940, 1899-ben 14.459 ügydarab volt. 499 „Nagy intellektuális erőt nyert a város tábla bíráiban — így a sajtó —, s a meg­nyitó első tárgyalás folyományaként a szegedi tábla területébe vont vidékek jogi élete szoros kapcsolatba jővén a szegedi tábla által inaugurálandó iránnyal, Szeged az igaz­ságszolgáltatás tekintetében egy nagy vidék központjává válik." A Szegedi Hírlap 493 SZN 1891. május 6. (124. szám) 3. p. 494 SZN 1891. május 6. (124. szám) 4. p. 495 SZH 1891. május 7. (125. szám) 2-3. p. 496 SZN 1891. május 8. (126. szám) 5. p. 497 SZN 1891. május 12. (130. szám) 5-6. p. 498 SZH 1891. ápril is 30. (118. szám) 2-3. p. 499 Kulinyi Zsigmond: Szeged új kora. A város újabb története (1879-1899) és leírása. Szeged, 1901. 552-553. p., Magyar városok monográfiája. Szeged. Szerk.: Kiss Ferenc [...]. Budapest, 1927. 337-338. P-

Next

/
Thumbnails
Contents