Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

hangzó megállapodása folytán." Külön köszöntötte a bírákat mint Szeged új lakosait is. „Valósággal egy újabb honfoglalás művét látjuk mostanában végbemenni — mondta Reizner János —, amely foglalás művében a magyar államnak két hatalmas hódító fegyvere van, a magyar kultúra és a magyar jogszolgáltatás, törvény és igazság, melyről már a bölcsek is azt tanították, justiczia regnorum fundamentum." A kormányra, annak tagjaira és elnökére emelte poharát, melyekre akkor — szavai szerint — egész Európa figyelt.

493 Ivánkovits Sándor ügyvéd szerint „Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter úr nagyméltósága, e szellemóriás nyitotta meg igazságügyünk felvirágzásának dicső korszakát és törhetetlen kitartással, szellemének erejével szétmorzsolta a reformok útját álló szirteket és igazságügyünk hajóját a haladás sarkába [?] vezérletté." Érthetően a minisztert éltette sokáig.

494 A pohárköszöntőkre Sélley válaszolt, majd lakoma kezdődött, amely a késő esti órákban ért véget.

495 Aznap egyébként az ügyvédi kamara külön Lobmayer Istvánt és a főügyészséget is üdvözölte, ahol Lázár György alelnök mondott köszöntő beszédet. Május 8-án a hivatalszolgákat is kinevezték Rádai Vendel, Kis Sándor, Ökrös Mihály és Kis Mihály személyében,

496 május 10-én pedig a Szegedi Napló „Tárca" rovatában ismertette a kinevezett bírák rezüméjét. A tábla ítélkező tevékenységét május 12-én kezdte meg, a büntető tanács tárgyalt Sélley, Zsigmondovics Mihály, Szegheő Ignácz, Nesztor János és Jovanovics István részvételével. A terheltek aznap nagyobb számban nem voltak szerencsések; minden esetre a tanács rögtön 19 üggyel foglalkozott.

497 Létezett mit tenni, hiszen a budapesti királyi táblától érkezett restancia 3016 ügydarab volt, ebből 2688 polgári és 328 büntető ügy. Ehhez még számítottak legalább ezer ügy darabra a kerület 6 törvényszékétől és 36 járásbíróságától, amelyek április l-eje óta nem terjesztettek fel apellátumokat Pestre.

498 A tábla működése igen hatékony lehetett, mivel 1892 végén 3063 ügyhátralékkal küzdött, azonban 1893 végén már csupán 1039-cel, 1894 végén pedig 738 ügydarabbal. Területén teljességgel 1.508.627 személyt számlált 1890-ben. Forgalma 1891-ben 14.843, 1892-ben 17.240, 1895-ben 13.940, 1899-ben 14.459 ügydarab volt.

499 „Nagy intellektuális erőt nyert a város tábla bíráiban — így a sajtó —, s a megnyitó első tárgyalás folyományaként a szegedi tábla területébe vont vidékek jogi élete szoros kapcsolatba jővén a szegedi tábla által inaugurálandó iránnyal, Szeged az igazságszolgáltatás tekintetében egy nagy vidék központjává válik." A Szegedi Hírlap 493 SZN 1891. május 6. (124. szám) 3. p. 494 SZN 1891. május 6. (124. szám) 4. p. 495 SZH 1891. május 7. (125. szám) 2-3. p. 496 SZN 1891. május 8. (126. szám) 5. p. 497 SZN 1891. május 12. (130. szám) 5-6. p. 498 SZH 1891. ápril is 30. (118. szám) 2-3. p. 499 Kulinyi Zsigmond: Szeged új kora. A város újabb története (1879-1899) és leírása. Szeged, 1901. 552-553. p., Magyar városok monográfiája. Szeged. Szerk.: Kiss Ferenc [...]. Budapest, 1927. 337-338. P-