Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
rűség teszi elfogadhatóvá". Összesen egyébként 21 bírói szobát alakítottak ki a Hungáriában — tizenkettőt az első, a többit a második emeleten —; oda helyezték a főügyész irodáit is. A változó méretű bírói szobák bútorzatát kemény fából készítették; íróasztal, pamlag, zsöllyék, üveges könyves szekrény, okmányszekrény és nyílt etázsér képezték egy-egy iroda belső tárgyait. A pénzügyi palota földszintjén a kezelőszemélyzetet szállásolták el, a második emeleten volt az elnöki iroda és hivatal, elsőrendű bútorokkal díszesen berendezve. Mellette helyezkedtek el a tanácselnökök szobái, valamit a négy tárgyalóterem. Addigra a telefonvezetékek is a helyükre kerültek. A kiadásokat az Új szeged-vedresházi Ármentesítő Társulat által a városnak fizetendő 70 ezer ft-ból még hiányzó 44 ezer ft terhére előlegezték meg, amely összeg eredendően az egyes töltések átvételének ellenértéke volt. Ezt később a kezelő alap részére megtérítették. 482 Az utolsó kinevezések árpilis 18-án váltak ismertté: az elnöki titkár Kanyó Lajos kúriai tanácsjegyző lett, valamint további bírákul kinevezték Nesztor János kolozsvári törvényszéki bírót, Szeles Elek beregszászi ügyvédet, Huszka Ödön szegedi, Veress Károly szolnoki és Jovanovits István budapesti törvényszéki bírót, valamint Grecsák Károly ügyvédet s egyben verseczi országgyűlési képviselőt (!). Huszka Ödön helyére Steingassner Ákos törökbecsei járásbírót helyezték a szegedi törvényszékre. 483 A szegedi törvényszéki és járásbírák egyébként először április 19-én tették tiszteletüket Sélleynél Muskó Sándor elnök vezetésével. Az ügyészség tagjai pedig április 23-án köszöntötték őt Schmidt Imre királyi ügyésszel az élükön. 484 A tényleges műszaki átadás-átvétel 1891. május 2-án zajlott; a berendezéseket — miként már említettük — Seifmann Mór vállalkozó tervezte és kivitelezte, amely beruházás 27 ezer ft-ba került. A pénzügyi palota nagytermében elhelyeztek egy hosszú, zöld asztalt, egy díszes elnöki karszéket és őfelsége Vajda Zsigmond által festett életnagyságú portréját. Az elnök előfogadó és dolgozószobája a legdíszesebb ülőgarnitúrával, tükrökkel és szőnyegekkel láttatott el. Négy elegáns tanácstermet alakítottak ki egy-egy tanácskozó és előszobával. A tanácselnökök szobái és az ügyvédi váró is díszekben pompázott, akárcsak Kanyó Lajos titkár irodája. A Hungáriában hasonlóképpen rendezték be a helyiségeket, ott is a zöld szín dominált. Az irodai fabútorokat Juhász György szegedi asztalosmester készítette. 485 „Szeged minden városnál jobban kielégítette a táblát" — hangzott a hírlapi értékelés, azonban az ideiglenesség jellegével is tisztában voltak; sajnálkozva tették hozzá, hogy „természetesen nagy baj, hogy a helyiségek nem megfelelőek és hogy annak folytán a szép bútorok nem is jutnak kellően érvényre". „Valóságos küzdés volt a magyar városok között a kir. táblai székhelyekért, azonban egy percig sem volt kétséges, hogy az ítélőtáblák új székhelyeinek egyike Szeged lesz." A Szegedi Napló így konstatálta a történteket és máris hozzátette: „Szeged örömmel és büszkeséggel tekint azokra a fényes termekre, melyeket a tábla szá482 SZN 1891. április 14. (102. szám) 4. p., április 18. (106. szám) 3. p., CSML IV. B. 1402.a. 19. k. 1890: 341., 20 k. 1891: 31. 483 SZN 1891. április 18. (106. szám) 3-4. p., április 21. (109. szám) 3. p. 484 SZN 1891. április 20. (108. szám) 3. p., április 24. (112. szám) 3. p. 485 SZN 1891. május 3. (121. szám) 6. p.
