Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

mára berendezett, mert ezzel is megbecsülni kívánta az intézményt és ezzel is annak adott kifejezést, hogy ez a város a fejlődés minden alkalma után két kézzel nyúl és Szeged jelentőségének, tekintélyének, súlyának emeléséért minden tőle telhető áldozathozatalra képes."

486 „A szegedi tábla megnyitási ünnepe tehát azt jelenti — folytatták —, hogy Szeged egy nagy jelentőségű intézmény egész sorát nyeri az előkelő és magas intelligenciájú polgároknak, akik mától fogva osztályosai a város küzdelmének és sikerének." „Úgy fogunk kezet a tábla és a főügyészség tagjaival, mint a város fényes hivatásának lelkes tényezőivel, akik e naptól kezdve velünk együtt itthon vannak Szegeden" — így a lelkesítő üdvözlés, amelyben a táblát és annak nagy tudású bíráit a szegedi lakosság részesítette. Csak azt tartották némiképp méltánytalannak, hogy az állam teljes egészében a városokra ruházta a felállítási költségeket.

487 Május 3-án az ügyvédi kamara Rósa Izsó vezetésével tisztelgett a tábla elnökénél. Részt vett még Lázár György helyettes elnök, valamint Wagner Gyula kamaraügyész, Pálfy Sándor kamarai pénztáros, Kalmár István, Nyilassy Pál, Reiniger Jakab, Polgár Sándor és Szrenák János választmányi tag is.

488 A megnyitó ünnepség előestéjén valósággal hozsannázóit a Szegedi Hírlap: „Nagyon nehéz ugyan egy nagyobb emberi közösség, egy ország, egy város föllendülésének korszakait valamely fixírozott naphoz kötni, mindazonáltal számos ok van annak kivevésére, hogy az új Szeged önálló, külső tényezőktől független kifejlésének kezdődése egybe esik a szegedi kir. tábla működésének megnyíltával. [...] Egy, a magyar bírói kar kiváló büszkeségét képező elnök vezetése alatt, egy oly magas értelmiségű, társadalmi tekintélyű testület van itthon mától kezdve Szegeden. [...] Következik az érdekkapcsolat, mely mától kezdve hivatva van Szegednek vidéket, és pedig az Alföld fővárosához minden tekintetben méltó, megfelelő vidéket teremteni. [...] Bizonyos, hogy természeti fekvésénél, népességi, értelmi erejénél fogva Szeged van hivatva egyedül, hogy Budapest, a magyar Paris mellett magyar Lyonná váljék. [...] Ámde alig elvitatható tény az, hogy a királyi ítélőtábla szegedi székfoglalása indítja meg a város összegyűjtött erőinek új, önálló mozgalmát, a metropolis jellegnek természetes úton, nem ideiglenes lekopható mázként megszerzése iránt. "

489 Május 5-én, a megnyitó ülés napján fellobogózták a várost. Tisztelgés gyanánt felvonult a csaknem teljes városi magisztrátus. A kiskörúti épületből kocsisor indult a belvárosi plébánia templomba délelőtt 10 órakor, ahol a Veni Sancte tartatott, melyet Rózsa Ferenc apátplébános celebrált. A menet élén Sélley Sándor táblai elnök és Lobmayer István főügyész haladt talpig díszmagyarban, tollas kalpaggal. Megjelent Kállay Albert főispán, Pálfy Ferenc polgármester és Rainer József főkapitány is. Az ügyvédi kart az akkor gyászoló Rósa Izsó helyett Lázár György tiszti főügyész (későbbi polgármester) vezette, őt Nyilassy Pál, Polgár Sándor, Wagner Gyula, Szrenák János és Kalmár István ügyvéd követte. Megjelent a közjegyzői kar képviselete is Abaffy Aurél elnök személyében. Továbbá ott volt még Zombory Antal tanácsos, Bérczy Antal árSZN 1891. május 5. (123. szám) 1. p. SZN 1891. május 5. (123. szám) 2. p. SZH 1891. május 4. (122. szám) 1. p. SZH 1981. május 5. (123. szám) 1-2. p, 487 488 489