Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

Dicsérték a minisztert is: „A beosztást egy Szilágyi Dezső készítette, vagyis a legélesebb disztingváló erő, a legeminensebb igazságérzék volt mellette, a keresztapa, a miniszter egyetlen város ellen vagy mellett sem elfogult, tehát nem zárkózik el a méltányossági tekintetek elől."

472 2. 1891. január elején egy budapesti magántávirat sejtetése szerint közölték a hírt: Bercelly Jenőt nevezik ki az ítélőtábla elnökévé. Korábban Paiss Andor nevét emlegették, de őt végül Temesvárra helyezték. Ténylegesen egyik értesülés sem volt helytálló: a január 28-i híradások adták tudtul, hogy Sélley Sándor kúriai bíró lesz a szegedi tábla elnöke.

473 A főtörvényszék elhelyezése Szegeden sem volt megoldható csupán egyetlen épületben. Rövid gondolkodás után két ingatlant jelöltek ki ideiglenes székhelyül: az egyik a pénzügyi palota földszintje és második emelete, a másik a volt Hungária szálló épülete lett. Az átalakítási munkálatokkal hamar végeztek: már január közepén „egészen" befejezték a szükséges munkákat, s csak a bútorozás volt hátra. Seifmann Mór bútorgyárosnak adták a megbízást a megfelelő tárgyak elkészítésére és szállítására, akinek április 15-ig kellett végeznie a berendezés fontosabb elemeivel, a legvégső időpontnak pedig május l-jét jelölték meg. A tábla helyiségeit megjelölő címtáblákat a Steiner Ármin és Jenő budapesti ércgyáros cég vállalta; a táblácskákat öntött horganyból tervezték készíteni fehér alapon fekete festésű feliratokkal. Később Piffl Lajos temesvári horganydíszmű-bádogos is jelentkezett a feladatra.

474 A kisebb bútorokat és használati eszközöket viszont árlejtéssel szerezték be. Az ide vonatkozó kiadásokat háromezer forintban irányozták elő. Ezen „negyedrendű" bútorokra nézve január 28-án délelőtt tartottak tárgyalást Muskó Sándor királyi törvényszéki elnök, Zombory Antal tanácsnok, Huszka Lajos alszámvevő, valamint Ormódi Béla és Juhász György törvényhatósági bizottsági tagok részvételével. Csupán két ajánlat érkezett: Váradi József és Ehring Sándor társvállalkozók 3078 ft és 30 krral pályáztak, Seifmann Mór pedig kész volt 2%-ot engedni az egységi árakból. A bizottság az utóbbi ajánlatot terjesztette támogatólag a város tanácsa elé.

475 Az első bírói kinevezések február l-jén jelentek meg a helyi sajtóban. E szerint az uralkodó Despints Péter, Raics Milos, Piukovics Ödön, Frics Róbert, Zsigmondovics Mihály, Avarffy Károly, Skoff István, Káplány Géza, Szegheő Ignácz, Pichler Lipót, Re tel Jenő és Vargha Imre budapesti ítélőtáblai bírákat, továbbá Buday János szabadkai, Hodossy Lajos pestvidéki és Klimkó Ede beregszászi törvényszéki bírákat nevezte ki Szegedre. Később a váltóügyek segítésére az országos felháborodás nyomán — ti. váltóbíráskodásban jártas személyt nem küldtek Szegedre — Kormos Adolf ítélőtáblai bírót is ide helyezték Budapestről. A tanácselnökök Bernáth Géza és Gottl Ágoston budapesti táblai bírák lettek. A főügyészi teendőket Lobmayer István újvidéki törvényszéki elnök láthatta el. Fogalmazókul Vaikó Pál és Fleischer Kornél nyertek megbízatást. A segédhivatali igazgatói állást Lőrinczy Ferenc budapesti főügyészségi 472 SZH 1890. május 3. (120. szám) 1. p. 473 SZN 1891. január 3. (3. szám) 2. p., január 24. (24. szám) 4. p. 474 SZN 1891. január 3. (3. szám) 4. p., január 9. (9. szám) 3. p., január 11. (11. szám) 2. p., január 16. (16. szám) 3. p., január 31. (31. szám) 3. p. 475 SZN 1891. január 13. (13. szám) 3-4. p., január 28. (28. szám) 4. p.