Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

FÖLDTULAJDON

Belső + szanki + kerekegyházi + orgoványi föld szanki + kerekegyházi föld 13 alkalommal szanki + orgoványi föld 7 alkalommal kerekegyházi + orgoványi Adásvételi akció összesen 221 A nádori statútum a már gyakorolt elővételi jogokat kodifikálta, s a földtulajdon védelme mellett az önkormányzatiságot is megerősítette. A szomszédsági és a rokonsági elővételi jog a statútumban a következő szokásjogból átvett kitételekkel bővült: „Midőn tehát valamely fundust irredemptus lakosnak adnának el, azt kell megtartani, hogy ha azt redemptus akarja megvenni, elsősége légyen az irredemptus felett és az irredemptus is elébb megvehesse, mint az inquilinus. Ha továbbá több redemptusok akarnák azon fundust megvenni, és sem szomszéd, sem más elsőségű lakos nem jelentené magát, vagy pedig redemptus vevők nem találkozván, több első rendű irredemptusok jelentenék magokat, a Helybéli Tanáts ítéletében fog állani, hogy a legjobb szolgálatú és legérdemesebbnek ítéllye a megvételben való elsőséget." Számtalan pereskedést okozott, hogy bizonyos idő elteltével az eladó örököse megpróbálta visszaszerezni az ősi földet, mondván az eladás nem örökösen történt. Talán a hosszadalmas bizonyítási eljárás elkerülésére pontosította a nádori statútum, hogy „azok az adások pedig, mellyek nem a Tanáts előtt lesznek, ugy tartassanak, mint ideig valók, ki vévén az olyan örökös eladásokat, mellyek rendkívül való szükségben történnek, mert az olyan örök fassiók, bár különös falak között készültek is, magok erejekben fognak maradni." Az adásvétel alaki követelményeit szintén a statútum rendezte. A földtulajdon adásvételéről megalkotott, idézett hatodik statútum a redemptus érdekek kiszolgálását és erősítését szolgálta. Ha összevetjük az 175l-es királyi rendelkezés 13. pontját és az 1799-ben kiadott nádori szabályzat hatodik statútumát megállapíthatjuk, hogy a kettő összhangban állott, és harmonizált a szokásjoggal. Állításunkat alátámasztja, hogy bár a statútumot 1799-ben adta ki a nádor, előkészülete évtizedekre visszanyúlik. Emlékeztetünk a statútum előkészítéséről írottakra, miszerint 1768-ban a kerületek már kidolgoztak és a nádor elé terjesztettek egy statútum tervezetet, ami elveiben megegyezett az 1799-ben kiadottal. Az 1768-as tervezetet viszont megelőzte a redemptusság feltételeit szabályozó 1762-ben kiadott statútum. Az egymásra épült szabályozások mind a hatalmában megszilárdult redemptusi réteg bővülését akadályozták, s a politikai hatalom eszközeivel a redemptusok gazdasági potenciálját védték és támogatták. Miután a megváltáskor a politikai jogokat a földtulajdonhoz kapcsolták, a földtulajdon védelme abszolút elsőbbséget kapott a jászkun jogi szabályozásban. 1817-ben a nádor elrendelte, hogy külön jegyzőkönyvet vezessenek az adásvételekről, solemnis actusok címen. Kunszentmiklóson a nádori rendelkezést tíz évvel