Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

Megértését segítheti, ha tudjuk, hogy ekkor már minden jász helység határában volt tanyás gazdálkodásra végleges egyéni birtokba adott szántóföld. Legutoljára Kiséren történt ilyen birtokbaadás 1827-ben. Fodor legtöbb észrevétele ma is helytálló, megállapításait legfeljebb finomítani, pontosítani lehet a levéltári források segítségével. A levéltári dokumentumok közül az adásvételek és a végrendeletek bizonyítják, hogy Berényben a redempcio utáni évtizedben a lakóház telkétől elkülönített kertek voltak. 1753-ban Pálinkás Mihályné jászberényi házát „utána lévő szérűs kerttel együtt, a háznak portájával azon lévő sertés óllal" adja el.

904 1754-ben egy Berényből kiköltöző személy szérűskertjét a rajta lévő istállóval bocsátja áruba.

905 1757-ben a Molnár árvák tutora az örökséget úgy mint: házat, portát, szérűt és veteményes kerteket ezekhez tartozó épületekkel adja el.

906 A jászberényi Molnár árvák tehát külön veteményes és külön szérűs kertet örököltek. Szabó Mihály jászberényi szenátor 1781-ben kelt végrendeletéből az derül ki, hogy van háza, szérűs kertje, szántója egyik vetőre három, másik vetőre két darab összesen 80 pózna, tanyája 18 pózna, nyilas földje Borsóhalmán, továbbá kender és káposzta proportio szerint, plusz tíz út szőlője.

907 A 18 pózna „tanya" nevezetű föld az ottani tanyás művelésre, állandó birtoklásra utal. Sajnos a hagyatéki leltár nincs csatolva, így nem tudjuk pontosan hol, milyen építményeket emelt, de feltételezhető a szérű és a tanya valamiféle változatának egyidejűsége. Az 1790-es évektől egyre gyakoribbak azok a publikációk, amelyek Jászberényben a tanyás művelési mód meghonosodásáról tanúskodnak, bár épületekre ezekből nem következtethetünk, hacsak állattartó karámokra, istállókra nem, amelyek időszakosak lehettek. Pl. 1797 szeptemberében kihirdették, amikor a nyomtatás a tanyákon befejeződik „a heverő marhákat felhajtsák". 1800. augusztus 24-én publikálták, hogy másnap kezdődhet a nyomtatás, de igyekezzen ki-ki két hét alatt elvégezni, „mert Kisasszonynapja előtt való vasárnaptól mindenféle marháknak ismét tilalmas leszen a tanyák köze".

908 1805-ben pedig „tanyai szérű"-ről publikáltak „Nagy Boldogasszony napja utáni pénteken a Tanyákon való szántáshoz minden gazda hozzáfoghat, és az ott lévő kalangyát akár a tanyai szérőjére bevontathatja, akár haza hordhatja".

909 A néhány példa is igazolja a fokozatosságot, s a tanyák és szérűk esetenkénti egymást kiegészítő funkcióját, egymásmellettiségét. Részletes ismereteink Dávid Zoltán elemzése révén Jászkisérről vannak.

910 Dávid Zoltán a II. József-kori kataszteri felmérést elemezte. A felmérésben a háztelket és a szérűt csak 800 D-ölön felül vették fel. Ekkor Jászkiséren 99 házhoz tartozott 800 •-ölnél nagyobb 230 házhoz annál kisebb szérűskert. Kilenc puszta háztelek volt, s közülük kettőhöz szérű tartozott. A szérűk többsége a lakóháztól távolabb helyezkedett el, de akadt ház melletti is. Vagyis a lakóövezet bekúszott a szérűk közötti szabad heSZML Jászberény lt. Adásvételek jkv. 1753-61. 2. Uo. 9-10. Uo. 47. SZML Jászberény lt. Rsz. 1008. Caps. 26. Fasc. 6. N- 38/1781. SZML Jászberény lt. Publikációk 1797-1816. SZML Jászberény lt. Publikációk 1797-1816. 1805. júl. 28. DÁVID Zoltán 1978. 19-72. 504 905 906 907 908 909 910