Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

állítanak, a köz javára károsodtak, s „el lehetne szenvedni, annyival is inkább, hogy nem a Beneficiumoké a népp, hanem a Beneficium is a népé."

894 A tényleges kimérést itt is a nagytekintélyű és tudású kerületi mérnök Bedekovits Lőrinc végezte el. Először dűlőkre osztotta a művelésre alkalmas részt, majd 25 forintos porciókra,

895 s ki-ki annyi porciót kapott, amennyi a váltsága után járt. A tényleges osztás a szokásos nyílhúzásos módszerrel történt, a szerencsét egy 12 éves gyermek kezére bízták. A parcellázással nem osztották fel a teljes kerekegyházi rátájukat, a megmaradó részen marhajárás volt.

896 Dorozsmán az első tanyák 1748-ban épültek fel, 1787-ben számuk már 153.

897 Majsa levéltára csaknem teljesen elpusztult. Csupán a felsőbb hatóságokhoz küldött panaszok, jelentések adnak szerény tájékoztatást. Az 1790-es tagosítási hullám Majsát is elérte. A tanyabirtokok újraosztása valóságos helyi lázadást váltott ki.

898 Sokan nem akarták elfogadni a tagosítás során kapott új földet, s egyszerűen visszamentek a régi tanyájukra szántani. Az elégedetlenek a helytartótanácshoz fordultak, Pozsonyban keresték az igazukat, de nem találtak pártfogóra. A helytartótanács utasította a kerületet, igyekezzen az ügyet békésen lezárni úgy, hogy az új osztály marad• SQQ jon meg. A Jászkun Kerület mezőgazdaságilag hasznosított területe művelési ágak szerint 1847-ben

900 szántó rét legelő kert szőlő erdő Mg. hasznos föld össz. kishold 341.041 108.934 366.398 6.100 42.528 32.831 897.832 37,98% 12,13% 40,81% 0,68% 4,74% 3,66% 100% A Jászkun Kerület tagosítási és földkiosztási irataiból megállapítható, hogy a földközösségi rend megváltoztatása egy jászkunsági településen sem sikerült konfliktus nélkül. Sokan féltek a tanyás gazdálkodástól, attól, hogy a közösség védőernyőjét elveszítik a fejük felől. Az osztatlan pusztákból kiadott részesedés a növekvő népesség szántóföldhiányát átmenetileg enyhítette. A legelők csökkenése viszont szűkítette a földnélküliek állattartási lehetőségét. A társadalmi feszültségek alig enyhültek, csupán a hangsúly helyeződött olykor az adózás, olykor a földfelosztás visszáságaira. Megállapítható, hogy a telekkiosztás nem csak a tanyásodás időbeli és mennyiségi alakulását befolyásolta, hanem a belterület települési rendjének megváltozására is kihatott. A földközösségi földművelés felbomlása és a tagosítás lehetőséget teremtett 894 SZML JK Fasc. 9. N

2 1790/1794. 895 Fülöpszálláson a redempciótól a 25 Ft-os redempciót tekintették egységnek. Erre akkor 3626 D-öl szántót adtak és a belső földön 1750 D-öl kaszálót, Kerekegyházán pedig 3250 négyszögöl kaszálót. Lásd: SZML JK Fasc. 4. N

2 1273/1821. 896 SZML JK Fasc. 1. N

2 1538/1810. 897 DANYI-DÁVID 1960. 64-65. 898 SZML JK Fasc. 9. N

2 689/1791. 899 SZML JK Fasc. 9. N

2 1700. 900 BENDA Gyula 1973.