Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
nem nyughatnak, nem tsak azért mivel ők szabad emberek..." 890 A hosszadalmas vizsgálatból kiderült, hogy valóban hiba volt a végrehajtás módszerében s a demokratizmus is sérült, de miután az osztás mégis megtörtént, 12 év elteltével azon már nem lehetett változtatni. Valóban, abban a hitben, hogy az osztás örök, sokan eladták szérűskertjüket, ahol lakóházak épültek. Amióta a földet kinek-kinek egy tagban mérték ki 184 új tanyaház épült. A kedélyek végül lecsillapodtak, s 1831-ben az új telekkönyv elkészültével a tagosítás végleg lezárult. A szántók végleges kiosztását követően a legelők felosztása került napirendre. Először a jakabszállási göböljárás egy részét kérték felosztani 1816-ban, majd 1846-ban Aranyegyháza felosztását kérte 108 redemptus. 891 1840-4l-ben Jakabszállást redempciós kulcs szerint felosztották, de mivel a külső része mintegy 35 km távolságra volt a várostól, főleg a kisbirtoknak közül sokan eladták a részesedésüket. A göbölyjárás továbbra is megmaradt legelőnek, az aranyegyházi és kisbalázsi legelők termékenyebb részét pedig 1851-ben osztották fel a redemptusok között szántó és kaszáló földnek. A legelőfelosztás felelevenítette a Jászkun Kerületben soha nem nyugvó vitát a tőkeföld és az osztatlan köztulajdonban lévő föld jogi kapcsolódásáról. A pusztákból csak a tőkeföld tulajdonosai részesülhetettek, hiszen a puszta a tőkeföld járuléka volt, s a jászkun alkotmányosság szerint, aki tőkeföldjét eladta, vele adta minden ahhoz kapcsolt jogosultságát. Jakabszállás felosztásánál az osztásból kimaradók megpróbálkoztak a helyi alkotmányosság megváltoztatásával, sikertelenül. A Jászkun Kerületben a végkövetkeztetés mindenkor az lett „kinél a tőke birtok van, annál kell lenni az accessoriumnak is." 892 Fülöpszállás szérűskertes település volt, ahol az első határbeli épületek nem a nyomásokra tagolt belső szántókon, hanem Kerekegyháza-pusztán keletkeztek. Szalay György 1784-ben kelt végrendeletében írja „Vagyon kétszáz frtos földem, fennálló házam, szérűs kertem benne lévő épületekkel, szőlő és Kerekegyházi Épület". 893 Földjei három helyen voltak, a negyediknek a „Kis Balázsi pusztán a Tanya föld"-ről rendelkezik. Megtudjuk, hogy Kerekegyházán 150 forintot érő épületek állnak, mégpedig zálogos földön, amit négy másik gazdától vett zálogba. Kerekegyházán 1763-tól már osztottak szántásra kaszálásra alkalmas tanyaföldeket, de az osztást csak próbának szánták, beválik-e. A kerekegyházi próba állandósítása, s egyben újra osztása 1793-ban került napirendre. A 30 év alatt azonban számos birtokos épületeket állított a földjére. A szokásos gazdasági gyűlésben viszonylag békességesen megállapodtak, hogy a tanyák maradjanak a birtokosaiknál, de aki akar, lemondhat róluk. A csak „türött falbúi, nádból, vagy föld gödörből" lévőket nem vették figyelembe. Összesen 77 panaszos jelentkezett, a helyszíni vizsgálat során a számuk hatra apadt. Végül az ő panaszukat a tanács azzal zárta le, hogy ha igaz is amit SZMLJK Fasc. 4. N- 1820/1827. szept. 26. SZMLJK Fasc. 4. N y 1972/1818. okt. 12.; Uo. Fasc. 4. N- 1063/1846. máj. 4. BKML Szabadszállás lt. tan. jkv. 16. 229-232. 1. SZMLJK Fasc. 2. N fi 15/1803.