Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
hogy a tőkeföld eladásnak ellentmondott Gulyás Anna néhai Gátsi Mátyás özvegye és magának kérte vissza redempciós árban. 810 Az ügyet „törvényes útra" igazította a tanács. Hasonló csere 1798-ban kétszer is előfordult. Az első esetben az eladó fia megakadályozta a tőkeföld szőlőre cserélését, mert ősi jussát a tőkeföldre fenntartotta. 8 " A második esetben viszont Endre Mihály, mint szomszéd megkapta a külső galambosi 25 út szőlőért plusz 300 forintért a vele szomszédos galambosi 1/12 szántót. 812 Szőlőbirtok tőkeföldre cserélése Karcagon is előfordult. 813 Történtek próbálkozások az ősiségi jog érvényesítésére, pl. az eladó fia ugyanazon az ősiségi jogon, ami a szántókra vonatkozott évek múltán megpróbálta visszaszerezni a szőlőskertet. A szőlőre azonban nem érvényesíthették az ősiségi jogokat. 1792-ben Bíbok József pert indított Szabó Mihály ellen, hogy visszavegye az apja által Szabónak eladott szőlőt, de a pert elveszítette. Az ítélet kimondta, hogy az alperes saját szorgalmas munkájával puszta földből alakította ki a vitás szőlőskertet, amit egyébként is a felperes apja fassióval örökösen adott el. A „szöllő földek ily huzamos idő közben olly formán nem vetethetnek, mint a szántó földek", a föld tehát az alperes tulajdonában maradhatott. 814 Máskor a fiúgyermek azért fordult a tanácshoz, hogy akadályozzák meg az édesanyját abban, hogy apjáról maradt szőlőbeli jussát eladja. Az ítélet az anya javára döntött, mert Magosi Anna a szőlő jussába, mint „coaquisitrix (közkereső) [jutott, így] annak eladása canonisaltatik". Az anya tehát jogosult volt az eladásra, a fiúnak elővételi jogot engedtek, hogy ha tetszik 15 nap alatt magának megtarthatja. A szőlőt leány is örökölhette, de ebbe a fiúk nem mindig nyugodtak bele. 1787-ben a félegyházi Csányi Gergely azért fordult a tanácshoz, hogy a szőlőből, amit az osztozáskor a húga megváltott testvérét kivethesse. Az ítélet azonban a leány mellett szólt, mert az „szinte olly vér hozzá, mint az instans, és olly osztályos atyafi". A vétel lehetősége pedig a fiúnak is megvolt az osztálykor. 815 1815-ben a Csernák testvérek: József, Pál és András három lánc szőlőt akarnak visszaszerezni, amit apjuk Csernák Mihály szenátor még a redempcionális birtokaira kapott, de elzálogosította Szólya János csizmadiának. A föld a zálogosításkor még telepítetlen volt, s a csizmadia ültette be szőlővel és fákkal. A 24 Ft-ért zálogba vett, majd betelepített szőlőföldet egy idő után Szólya 700 forintért eladta Cseh Jánosnénak. Cseh Jánosné már 12 éve, mint „örököt" birtokolta. A Csernák fiúk úgy gondolták, visszaveszik Cseh Jánosnétól a szőlőt, mivel az ősi szőlőt apjuknak nem volt joga a beleegyezésük nélkül eladni. Tehát a 700 forint lefizetése ellenében „mind vérségi, mind pedig az elsőség jussán" kérik. A tanács azonban nem ad helyt a követelésnek, mivel a szőlőt Csehné már 12 éve, mint öröktulajdont bírja, s annak idején a vételnél Csenák szenátor jelen volt. 816 10 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 9. 107/1796. " BKML Kf. lt. Prot. Pol. 9. 345/1798. 12 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 9. 383/1798. 13 OROSZI Sándor 1990. 14 BKML Kf. lt. Prot .Pol. 8. 214/1792. 15 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 6. 139/1787. 16 BKML Kf. lt Arc. 16. Caps. 2. Fasc. 12. N ü 50/1815.
