Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
A szomszédsági és a vérségi elővételi jog mellett a társadalmi kategóriák hierarchiája éppúgy érvényesült az elővételi jogok között, mint a szántók esetében. Jászfényszarun 1781-ben Katona András szőlőjét Bodor József molnár vette volna meg. A vételnek ellentmondott Menyhárd István, akinek redemptusi jogon elsősége volt az irredemptus Bodor előtt. 817 Kunszentmiklóson 1809-ben Bajnok János bábonyi szőlőjét Laci János irredemptusnak akarta eladni, de Fekete András redemptus ellentmondott és előjogát érvényesítve megvásárolta. Szabó Péter tömpörhegyi szőlőjét és ahhoz tartozó veteményes kertjét Szőke István alkudta meg 300 forinton. Az eladás ellen tiltakozott Szabó Erzsébet „vérszerinti atyafi" s ő vehette meg a két paszta szőlőt a hozzátartozó kenderfölddel együtt. Az ellentmondásból derül ki, hogy a veteményesnek nevezett kert valójában kenderföld volt. Bolyó István csupán zálogba akarta adni a Felső-Bakérháton telepített szőlőjét a hozzá tartozó „kukorica termő allyával". Testvére Bolyó János ezt sem engedte. Ellentmondott és vérrokoni előjogán övé lett a nyolcéves zálog, kétszáz forintért. 818 A redemptusok igyekeztek az irredemptusok szőlőföldszerzését megakadályozni. Kunszentmártonban 1817 és 1827 között szabadforgalomban 31 szőlősparcella kelt el, de ebből csupán három irredemptusnak sikerült vásárolni. 819 Ez annyira kevés, hogy hasonló példánk nincs is a kerületekből. Talán éppen ezért a kunszentmártoniak közül sokan a szomszédos Kürtön és Csépán vásároltak szőlőt. Pl. 1822-ben Bozóki András egy tőkeföld megvásárlásakor a vételár mellé odaadja „Kürti határban lévő szöllejét" is, amit 1815-ben kürti lakostól 40 forintért vett, földesúri hozzájárulással. 820 Az is előfordult, hogy „Úri hatalom mellett" azaz földesúri engedelemmel a megszerzett kürti szőlőt kunszentmártonira cserélték. Ilyenkor felolvasták a földesúri levelet és a szőlőt nem hirdették tovább. Elővételi jogot sem érvényesítettek. 821 1826-ban Tóth Demeter cserélte el köttöni szőlőjét egy darab kürti és köttöni szőlőért és néhány állatért. A cserét jóváhagyta a kürti földbirtokos kasznárja. A mesteremberek különösen törekedtek a szőlővásárlásra. Bozsik István kunszentmártoni asztalosmester 13 pózna tanyaföldjét minden járulékával azért adta el, hogy mesterségét (műhelyét) bővíthesse, a tanyaföld helyett egy darab szőlőt akart szerezni. Nem tudjuk sikerült-e? 822 A szőlővásárláshoz éppúgy lakosi jog kellett, mint az egyéb ingatlanok esetében. 1823-ban a rendelkezést megerősítették. 823 IGAZGATÁS A szőlőföld kiosztása minden településen tömbösítve történt, azaz úgynevezett szőlőskertekben, amiből valahány út vagy paszta szőlőt birtokolt egy-egy tulajdonos. 117 SZML Jászfényszeru Prot. Act. 1781. máj. 26. 118 BKML Kunszentmiklós lt. V. 301. j. 1. 1807-1809. 35-78. p. 119 SZML Kunszentmárton lt. Örök adásvételek jkv. 1817-1829. 20 SZML Kunszentmárton lt. Örök adásvételek jkv. 1817-29. N 2 68/1822. 121 Uo. No 63/1822. 22 SZML Kunszentmárton Uo. N- 53/1824. 123 BKML Kh.lt. Prot. Pol. XXX. 527. p. 1823.
