Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

városunkban... és város Bírája híre nélkül gyepüjéből fel törték és építették confiscáltassanak... senkinek olyannak a kik új lakosok, s még az városban semmit sem szolgáltak, ujj szőlőt építeni, s más egyéb földet nem szabad foglalni, különben ha tapasztaltatik azonnal confiscaltatik. "

770 Kisújszálláson 1747-ben osztottak szőlőföldet a redemptusoknak, minden redempciós forintra 8 rúd területet.

771 Az irredemptusok kiszorítása a szőlőkből két módszerrel történt, részben úgy, hogy az osztott földekből nekik nem adtak, részben úgy, hogy kaptak, de magasabb árért. Néhány példát említünk a megkülönböztetésre. Félegyházán 1765-ben kimondta a tanács, hogy „az irredemptus gazdáknak, a kik szőllő földet fogtak, meg nem engedtetik a szőllő építés".

772 Halason 1793-ban a redemptusok egy négyszögölért fél pénzt, az irredemptusok fél krajcárt fizettek.

773 Kunhegyesen 1791-ben az osztott szőlőskertből a redemptusok ölenként 51 krajcárért, az irredemptusok 1 Ft 42 krajcárért vehettek,

774 de csak a maradékból, ami a redemptusoknak nem kellett. Szabadszálláson viszont 1796-ban a kerületi közgyűlés engedélyezte, hogy az új szőlőföldnek „egy darab homokos föld a Lakosok között proportione Possessorii minden taksa nélkül fel osztasson."

775 1810-ben Kisújszálláson az irredemptusok egyáltalán nem vehettek az osztott szőlőföldből.

776 A földnélküli lakosok számára mégis a szőlőföld megszerzése tűnt a legelérhetőbbnek. Akik vásárolni nem tudtak, azok megpróbáltak a közös földből szerezni. 1770-ben Félegyházán 84 irredemptus kérte, hogy számukra szőlőföldet osszanak,

777 de a tanács elutasította a kérést. A kérelmezők fellépése érthetőbb, ha tudjuk, hogy 1766-ban a redemptusoknak Félegyháza galambosi részén, tőkeföldjük arányában osztottak szőlőnek való földet. A parcellák hossza egyforma volt, a szélességét pedig a tőkeföld nagysága szerint mérték ki. A legnagyobb parcella 58 öl szélességű volt.

778 Összesen 274-en kaptak kisebb-nagyobb területet ingyen, mint egyszer már megváltott földet. Az irredemptusoknak a vételre sem adtak lehetőséget. Félegyházán tehát mint redempciós jusst osztották a szőlőföldet. Az irredemptusokat pedig következetesen elutasították, mert mint mondották „az irredemptusoknak semmi jussok nem lévén az redemptusi proportionalis föld osztályhoz, azértis publicumok sérelme nélkül" kérésüket nem teljesíthetik.

779 A megkülönböztetések ellenére egyre több szőlőskert került az irredemptusok tulajdonába. 1779-ben Félegyházán az irredemptusok szőlőinek összterülete 189.838 négyszögöl, azaz 118 kh 1038 négyszögöl volt.

780 Halason ugyanebből az időszakból az irredemptusok bortermését ismerjük, ami 1778/79-ben 1494 és fél akó, 1779/80BKML Kh. lt. Prot. Pol. 3. 284-285. SZABÓ Lajos-ZSOLDOS István 1969. 9. BKML Kf. lt. Prot. Pol. 2. 92. p BKML Kh.lt. Prot. Pol. XIII. 81. p SZML Kunhegyes tan. jkv. 1791. 279. p. SZMLJK kig. Fasc. 9. N- 558/1796. SZABÓ Lajos 1987. 151. BKML Kf. lt. Prot. Pol. II. 282. p. BKML Kf. lt. Arc. 15. Caps. 1. Fasc. 1. N

2 5/1766. BKML Kf. lt. Prot. Pol. 8. 274. p. /1794. BKML Kf. lt .Prot. Pol. 5. 136. p. /1779.