Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
„valamely csekéljséget". 689 A redemptusok mindig birtokarány szerint kapták meg részüket, 1836-ban, pl. egy redempciós forintra a Külső Bakérből és a Túri rétből 194 és 4/8 ölet adtak. 690 Szabadszálláson 1775-ben, amikor a Jászkun Kerület alkapitánya felmérte a települések helyzetét, a kaszálókra vonatkozó kérdésre azt válaszolta a tanács, hogy „A lakosok kaszálójok különösen felosztva vagyon ugyan" de sokan felszántották teljesen vagy részben, így csak rövid télre elegendő a szénatermés. 691 Kaszálóknak a kisbalázsi puszta felét osztották ki. Szabadszálláson hasonlóan a többi kiskun településhez külön helység kaszálóját tartottak, ahol a lakosok közmunkában kaszáltak. A területről évente 125 szekér szénát gyűjtöttek be a kvártélyos és az átvonuló katonaság valamint a helység lovai számára. A Félegyházához tartozó Ferencszálláson a tőkeföld járulékául rendszeresen osztottak nyilas kaszálókat. Ugyanezen a pusztán volt a város kaszálója. A nyilasokat 1763-tól a ferencszállási legelő és a várost keretező Nyomás között jelölték ki, s ha kellett a Nyomásból is osztottak. Az osztás kulcsa a negyed telek volt, ami után öt öl széles parcella járt. A parcellák hosszát egységesen tíz láncban állapította meg a gazdasági gyűlés. 692 1786-ban kimondták, hogy csak a redemptusoknak van joguk a kaszálóhoz. Az osztás egysége ekkor is a negyed telek, de ezután egy lánc kaszálót adtak rá. 693 Nyilván kevésnek bizonyult a széna, mert 1802-ben Kömpöcön is osztottak kaszálót, de csak a redemptusoknak, tíz forint redempcióra három láncot. 694 Az osztás kulcsa változott, 1814-ben, pl. 45 hold váltott föld után 12 lánc kaszálót adtak. 695 1849-ben 15 forint váltságra három öl nyilas kaszálót osztottak. 696 A Nagykun Kerületben évente nyilas osztással kaphattak kaszálót. A terület szemlézése és osztása a Kiskun Kerületnél leírt módon zajlott. A megváltott osztatlan határból redempciós jogon, a váltság arányában részesültek. A birtoktalanok részesüléséről esetenként a tanács döntött. Karcagon a határ negyedét kaszálták, a vízállásos helyeken a sást is lekaszálták. 697 Az osztás általában a kaszálást megelőző héten történt, úgy, hogy a gazdák a boglyázással végezzenek a gabona betakarításának idejére. Kaszálás után a rétet legeltették. Két legeltetési tilalmas időszakot alkalmaztak az első Szent György-naptól a nyári kaszálásig, a második a nyár végétől a vízállásokból kiemelkedő téli legelőnek használt szigetekre vonatkozott. Az osztás mértéke időben és települések szerint változott. A legrészletesebben Kisújszállás módszerét ismerjük. 698 Kisújszálláson 1760-ig ki-ki ott kaszált ahol tudott. 1776-ig az irredemtusok felében, a redemptusok harmadában kaszálhattak. Később átBKML Kunszentmiklós tan. jkv. 1808. júl. 20. 274. lap BKML Kunszentmiklós tan. jkv. 1836. jún. 25. 116. lap TÓTH Sándor 2001. 59. BKML V. 401. f. Prot. Curr. 3. 261-265. lap BKML Kf. lt. Prot. Pol. 6. 57. BKML Kf. lt. Prot. Pol. 1786. 98. lap BKML Kf. lt. tan. ir. Lad. 78. Fasc. 13. N» 16/1802. BKML Kf. lt. uo. BKML Kf. lt. tan. ir. Lad. 78. Fasc. 15. N 2 3/1849. BELLON Tibor 1973. 98-106. SZABÓ Lajos 1994. 105-116.
