Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

pedig a nádori kancelláriára terjesztették, s felmentést a nádortól illetve a helytartótanácstól kaptak. A közjövedelmek felhasználására az adott település tanácsa, nagyobb tételek esetén a generális közgyűlés, megnevezett esetekben a nádor, illetve a nádori főkapitány adott engedélyt. Mindehhez kialakították a gazdasági és pénzügyi igazgatás egyre összetettebb és költségesebb hivatali szervezetét és az idők során változó helyi szabályozásukat. Az 1745. évi kiváltságlevél nem tesz külön említést a gazdálkodás mikéntjéről, autonómiájáról. Nem tartalmazza az adózási rendszer részletes szabályozását sem. Felsorolja az állam számára kiszabott terheket, amelyek között a megváltás kifizetésén túl kiköti a hadiadó és a nádori cenzus fizetését, a királyi szolgálatok teljesítését és az országos nemesi felkelésben való részvételt. Nem tesz említést egyetlen paragrafusban sem a háziadóról, a helyhatósági jogon kivethető taksákról, sőt a beneficiumokról sem. Mindezekre majd az 1751-ben kiadott Királyi Regulatio ad szabályozást. A Rendtartás XIV. articulusa szól az adókivetési jogról, „az esztendőnkint fizettetni szokott, mind adóbeli, mind a kerületeket közönségesen, vagy különösen illető honfi terhek igaz és egyenlő mértékkel vettetnek ki, és rendes időben fizettetnek be." A paragrafus a főkapitány és a kerületi kapitányok hatáskörébe adja a proportiot, azaz az adó helységekre és egyénekre való elosztását. Ezt a jogot ténylegesen a közgyűlés gyakorolta. Ugyanez a paragrafus megengedi, hogy az önkormányzat költségeit a lakosságra kivessék, egyetlen feltételt szab, hogy „az adószedői cassa pedig a honi cassával egybe ne zavartassák." Azaz az állami adó külön kezelését írja elő. A XV. articulus a főkapitány és a kerületi kapitányok kötelességévé teszi a helységek belső gazdálkodásának felügyeletét, megadja számukra a jogot a jobbításra, s arra, hogy a „bőköltőket, a rendfelett tett költségnek visszafizetése mellett" megbüntessék. A XVII. articulus szabályozza a számadás módját, a XVIII. articulus felhívja a főkapitányt, irányítsa a „honi gazdálkodás" kidolgozását, amit majd a nádor hagy jóvá, de a királyhoz is fel kell terjeszteni tudomásulvételre. A Rendtartás 24 paragrafusából tehát négy foglalkozott a gazdálkodási és pénzügyigazgatási kérdésekkel, s határolta be a Jászkun Kerület gazdálkodási autonómiáját.

449 A megvalósítás kereteinek kidolgozása önkormányzati jogkörbe tartozott, a szokásjogra építve helyi szabályozással történt. ÁLLAMI TERHEK HADIADÓ Fényes Elek országismertető leírásában, 1839-ben azt írja, hogy mind a hadi, mind a házipénztárba a kunsági és jászsági lakos egyformán fizet, „s az országos ne449 Mária Terézia 1751. okt. 5. Regulatiója. Magyar fordítást közli ÖRSI Julianna 1995. A települések jegyzőkönyvébe szintén beírták.