Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

FÜGGELÉK

A RÓKUSI feketeföldek körtöltésen belüli telepei: 10. Moskovics-telep: az első világháború alatt indult meg a kirajzás a Kálvária tér környékére, ahol építési engedély nélkül létesültek házak, 400 négyszögölnél nem nagyobb telkeken. 11. Razmír (Lord Rothmere): az 1930-as években, a téglagyár agyagbányái mellett alakult ki, sem kövesútja, sem közlekedési eszköze nem volt Szeged felé. 12., 13. Danner- és Bőhm-telep: az 1930-as években, az öthalmi és a csongrádi országút között létesült. A kisméretű kertek gyorsan gazdát kaptak, mert a közeli városhoz jó utak vezettek. A közművesítettség nem volt jó. 14. Börtönőr-telep: az 1920-as években börtönőrök kérték az öthalmi és a csongrádi sugárút között, a városszéli tó szomszédságában, vizenyős területen levő földek felosztását. A terület hátránya volt, hogy messze esett a villamos- és az autóbuszvonalaktól. A RÓKUSI feketeföldek körtöltésen kívüli telepei: 15. Aigner-telep (jelenleg Béke-telep): Szeged egyik legrégebbi telepe. 1900-ban Csányi János vasutasoknak biztosított mélyfekvésű, 400 négyszögöles telkeket, amelyeken az igénybevevők engedély nélkül építkeztek. Az 1940-ben, 1942-ben jelentkező nagy belvíz idején, délkeleti része is a víz alá került. A nehezen megközelíthető, elhanyagolt telep pártfogására Aigner főispánt kérték meg, aki a már meglevő építmények fennmaradását utólag engedélyezte. 16. Angol-Magyar Jutagyár telepe: az 1910-es években indult meg az ötletszerű építkezés a Szeged-Kiskundorozsma közötti út bal oldalán, a szeméttelep mellett. 17. Gyula püspök-telep (kezdetben Vasutas-telep): az 1920-as években, a rókusi vasutasműhely kispénzű dolgozóinak létesült, jól megközelíthető helyen, de a disznóaklok és a szervestrágyaraktár kellemetlen közelségében. 18. Dorozsmai O. F. B.-telep: a dorozsmai út két oldalán, a dorozsmai vasútállomás és a Maty fehértó csatorna között jött létre, jó vízelvezetésű és jól megközelíthető területen. Az ALSÓVÁROSI feketeföldek körtöltésen kívüli telepei: 19. Szentmihálytelek: a 18-19. század fordulóján létesült, halászok, utóbb paprikatermesztők lakták. Mély fekvésű, rossz talajú, mocsaras részét az első világháború után osztották fel. Telkei szabályosak, úthálózata merőleges volt. 20. Kecskés-telep (Ságvári-telep): az 1920-as években, az első világháborús rokkantak elnöke, Kecskés István, rokkant vasutas társai számára kezdeményezte e telep létesítését. Jó földjén konyhakerti növényeket lehetett termeszteni. Az itt gazdálkodóknak rendkívül előnyös volt, hogy itt is megállt a tanyai kisvasút. 21. Gróf Klebelsberg-telep (Hattyas-telep): az első megtelepedők az 1900-as években jelentek meg. Nagyarányú létszámnövekedést az első világháború után, a vasutasok ideköltözése okozott. Az alacsony, vízjárta terület talaja kertészkedésre jó,