Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

FÜGGELÉK

közművesítettsége azonban kezdetleges szintű volt. A helybelieknek ez esetben is nagy könnyebbséget jelentett a tanyai kisvasút itt épített megállója. Az ALSÓVÁROSI feketeföldek körtöltésen belüli telepei: 22. Tanítói kiskertek: az 1920-as években, tanítóknak osztottak itt jó talajú telkeket. A terület az 1930-as években beépült. 23. Pálfy-telep: az alsóvárosi közvágóhíd mellett, magánkezdeményezés alapján jött létre. 24. Ottovay-telep: 1922-ben, az első világháború katonai kórház-barakktáborának területét Ottovay László megvásárolta a Kálvária, a Szél utca, továbbá a Korda sor között, telkeket osztott, lakóházakat is építtetett. ÚJSZEGEDI telepek: 25. Újszegedi gazdasági földek: 1903-ban keletkezett. Termelési céllal osztottak főleg 600 négyszögöles telkeket. 26. József királyi herceg-telep: az 1920-as években indult meg benépesülése. Újszeged legmélyebb részén, a Fő fasor végén jött létre. Igen erősen belvízveszélyes terület volt. 27., 28. Bobalits-telep I., II.: a szőregi út és a vasút töltése közötti keskeny sávban, 200 négyszögölnél kisebb telkeket alakítottak ki. A terület mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, lefolyástalan volt, állandóan fenyegette a belvízveszély. 29. Pillich-telep: 1912 körül Pillich Kálmán osztotta fel a kamaratöltés két oldalán levő, kubikgödrös területet napszámosoknak, munkásoknak, kertészeknek. Ugyancsak talaj vízveszélyes terület volt. 30. Nincstelen-telep: pénznélküli nincstelenek alapították a Kamaratöltés mentén, akik a városi bérföldek jogtalan parcellázásával jutottak telekhez. 31. Hétházak: a hét földszintes házat, Újszeged déli részén, a kenderáztató munkásoknak építtették. 32. Hatházak: ipari munkások településeként létesült, szabadonálló, emeletes többlakásos épületekkel, az újszegedi kendergyártól délre. NÓVÁK Ákos: Szeged külvárosai. Elővárosi telepei. In. Szeged története 4. 1919-1944. Szerk. Serfőző Lajos. Szeged-Somogyi-kvt. 1994. p. 226-233.