Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VIII. A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI VÁZLATA (KITEKINTÉS)

velődésügyi, g) Pénzügyi, h) Terv- és Munkaügyi, i) Titkárság Szervezési és Jogi, j) Titkárság Személyzeti és Továbbképzési Osztályok. A közigazgatás a mindenkori hatalom igényeinek megfelelően végzi a helyi és területi igazgatási tevékenységet. Az elmúlt 40 esztendőben ugyanezt tették a tanácsok is. Működésükben 1971-től, az idő vasfoga által kikezdett III. tanácstörvény bevezetésétől egyre jobban erősödött az önkormányzati szerep hangsúlyozása és a helyi érdekek figyelembe vétele. Az új (IV.) tanácstörvény a korábbiaknál minden bizonnyal sokkal erőteljesebben hangsúlyozta volna az önkormányzati jelleget. Ez természetesen közel sem olyan gyorsan és lendületesen következett volna be, mint a rendszerváltozással, de a módosítással kapcsolatos viták megindultak, számos elképzelés is született. 5. A VÁROST ÉLTETŐ GAZDASÁGI STRUKTÚRÁK A 20. század második fele Szegedjének története néhány tanulmánytól eltekintve még nem feldolgozott. Különösen jellemző ez a város gazdasági életére nézve. Míg a köztörténetet, főképp az 1956-os forradalmat számos tanulmány mutatta be, addig a gazdaságról, a város éltető eleméről eddig nem született korszerű feldolgozás. Jelen összefoglalónkat Klonkai László (ipar), Fórizs Sándor (mezőgazdaság) és Farsang Lászlóné (kereskedelem) írásai alapján készítettük. Éppen a sokrétű összehasonlító elemzés hiánya teszi sürgető feladattá a város második világháború után végbement történetének modern szemléletű, korrekt adatokra épülő feldolgozását. a) IPAR A második világháború után a város iparában az államosításokkal a tulajdonosi szerkezet gyökeresen megváltozott, ugyanakkor a termelés szerkezete nem sokat módosult a nagy gazdasági és társadalmi átalakulás lázában. Az 1950-es években a szigorú tervutasításos rendszer időszakát élte az ágazat. Egyúttal vállalatok sorát alapították, amint az országban másutt is. Szegeden ekkor, az 1950-es években alakult a Textilművek, a Fonalfeldolgozó és a Hangszerkészítő vállalat, valamint a Nyomda. Az 1960-as években folytatódott a gyáralapítás. Ekkor létesült a Kábelgyár és a Gumigyár. A Pincegazdaságot ekkor tették át az ipari szférába, és a Kőolajkutatót ugyancsak ekkor hozták létre. Ezen időben a már korábban létrehozott gyárakban és üzemekben bővítéseket és rekonstrukciókat hajtottak végre, mint például a Kendergyárban és a Szalámigyárban, továbbá ekkor készült el a Konzervgyár paradicsom feldolgozója. Az 1960-as évek közepén indult el egyúttal a kőolaj és földgáz feltárása a város határában. A fenti adatok hűen tükrözik, hogy a század második felének első két évtizedében a növekedés és fejlődés bűvöletében élt az ország. A gyáralapítások és üzembővítések eredményeképpen megszűnt a munkanélküliség, sőt az 1960-as években a mezőgazdaság átalakítása következtében a városokba, így Szegedre özönlő falusi népesség is munkaalkalomhoz jutott az említett munkahelyeken. A lejátszódott társadalmi változá-