Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

Belterületi községi is444 760 1204 métlő iskola Tanyai községi ismétlő 1019 932 1204 iskola Apácák ismétlő iskolája 78 78 Apácák munkaiskolája 13 1 14 Siketnémák intézete 2 2 4 4 12 Magániskolák 6. 35 41 Összesen 8940 7857 2269 527 19593 Sajátos helyi jelenség volt az erdőőri szakiskola, amelynek jogutódja máig működik Ásotthalmon, továbbá itt említjük meg a siketnémák és vakok intézetét, ahol iskolát is tartottak fenn. A siketnémák intézete 1901 szeptemberében nyílt meg 13 növendékkel. Igazgatója, Klug Péter által kidolgozott tervezet alapja lett a hazai siketnéma oktatásnak. A vakok intézetét pedig 1912-ben építette fel az állam a város Tisza-parti ingyen telkén. A korszakban nem hanyagolták el a tanoncképzést sem. Mutatja, hogy a tanári karban illusztris tanárok oktattak, mint például Czímer János, Czógler Alajos, Ferenczi János, Ferenczi István, Kutassi József, Szmollény Nándor, Vass Mátyás, Veszíts Lajos és Nemecskay István. Az iparostanonc-iskola új épületét, amely ma a gyógyszerész karnak ad helyet, 1930 októberében adták át az oktatás számára. Amint a fenti példa mutatja és a szegedi iskolaépületek történetéből kiderül: a tekintélyesebb, megítélés szerint a társadalmi hierarchiában magasabb helyet biztosító oktatási intézmények elhelyezési gondjait sokszor mások, a gyengébbek rovására mindenkor gyorsabban oldották meg. Szeged alsó- és középfokú oktatástörténete a polgári korszakban a nehézségek ellenére látványos fejlődést mutatott fel, amelyet hűen ábrázolnak azok az elhelyezési gondok, amelyekre jelen szűkre szabott írás is utalhatott. A sikertörténet, amely során — mint említettük — Szeged iskolaváros lett, egyedi jegyekkel rendelkezett, általuk a város kiemelkedik iskolákat építő társai közül, hiszen a korszak az iskolaalapítások időszaka Magyarországon. Mindenekelőtt a tanyai iskolák példás megszervezésére és a bennük folyó oktató-nevelő munka színvonalára figyelhettek fel más tájegységek oktatásszervezői, továbbá városunk iskoláinak tanárai fáradhatatlanul tevékenykedtek azon, hogy a Délvidék magyarságának és magyarosodni kívánó idegen nyelvű lakosságának fiai számára is szélesre tárják iskoláik kapuját. b) A FELSŐOKTATÁS Szeged iskolahálózata olyan ütemben fejlődött, hogy már a monarchia korban felvetődött egy felsőfokú intézmény alapításának igénye, amely több alkalommal napirendre került a törvényhatósági közgyűlésen. 1868. október 19-én a város jogakadémia felállítását kérte. Az árvíz után ugyancsak tettek lépéseket az ügyben,, majd a millennium idején és az 1910-es években, amikor városunk Pozsonnyal, Debrecennel és Temesvárral versengett az egyetemért. Végül az előbbi kettő nyerte el egyetem alapí-