Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

1220 közsegélyes és 48 árvaházi növendéket vettek számba. 3200 személy vett részt ingyen étkeztetésben, 2000 gyerek iskolai, illetőleg óvodai napközis étkeztetésben részesült. A közjogi- és közigazgatási ügyosztályt (VI.) a főjegyző vezette, ezért főjegyzői hivatalnak is nevezték. A főjegyző sajátos feladatot látott el. Egyrészt a testületi szervekhez kapcsolódott a testületi ülések anyagának előkészítésével, másrészt a hivatalszervezetet irányította, hiszen az egyes szakanyagok testületek elé vitelében a témának megfelelő ügyosztályok közreműködtek. Ügyosztályához tartoztak az állampolgársági ügyek, az országgyűlési és törvényhatósági választások szakhivatali írásos előkészítése, valamint a helyi szabályrendelet-alkotás előkészítése. A szakigazgatási feladatok közül a mező-, legelő- és erdőrendészet, a hirdetés, a vásárok engedélyezése, és a vitás lakásbérleti ügyek kerültek hozzá mások mellett. Fellebbezési fórumként járt el állategészségügyi, mezőgazdasági, tűzrendészed, kihágási és egyéb ügyekben elsőfokú közigazgatási hatóságként. A főjegyző vezette ügyosztályhoz számos belső hivatali egység kapcsolódott, mint például a központi iktató, kiadó és kézbesítő hivatal, amely az ügyintézésben, a beérkezett és az ügyintézés során befejezett ügyek nyilvántartásában és az ügyfelekhez kézbesítésében játszott fontos szerepet, kapcsolva volt az irattárhoz és a levéltárhoz. Ezen ügyosztály felügyelte továbbá a leltárbiztosi-, lakás-, katonai nyilvántartó és anyakönyvi hivatalt, valamint olyan hivatalokat (a városi rendőri büntető bíróság, elsőfokú család- és munkaügyi bíróság, stb.), amelyek ma már nem léteznek. A műszaki ügyosztály (VII.) az építési engedélyezési és telekosztási ügyekben járt el. Hozzá tartoztak továbbá a városi közművek, épületek, utcák, terek, hidak építési és javítási ügyei. Rá hárultak a városrendezési, a bel- és árvízvédelmi szabályozás ügyei. Kebelén belül működött a mérnöki hivatal. A közegészségügyi ügyosztály (VIII.) másodfokon döntött a közegészséggel kapcsolatos ügyekben. Ide tartoztak a gyógyszertári és mentő ügyek, továbbá a kórházak és az orvosi munka felügyelete, az anya- és gyermekvédelem, valamint a járványok elleni védekezés. Az osztály felügyelte a városi közkórházat, a tüdőbeteg gondozót és a fertőtlenítő állomást. Hozzá tartoztak a gyógyfürdő, a nyilvános illemhelyek és minden más közegészségüggyel összefüggő kérdéskör. Az ügyosztályok és a hozzájuk tartozó hivatalok mellett a város apparátusában más egységek is tevékenykedtek. Közülük az árvaszéket és a tiszti ügyészséget említjük meg. Az előbbi mint a fentiektől független városi hatóság a gyámhatósági, gondnoksági, hagyatéki és a kiskorúakra vonatkozó egyéb ügyeket intézte. Az utóbbi a város jogi tanácsadó szerve volt. Véleményezte a szabályrendelet tervezeteket, peres ügyekben a város jogi képviseletét vitte, közreműködött a város jogügyleteinek megkötésében. A mindenkori tiszti főügyész jogállásának fontosságára, hivatalának tekintélyére utal, hogy hivatalból tagja volt a törvényhatósági bizottságnak. A fenti, talán hosszúnak tűnő leírásunk, a városi apparátus számbavétele nem öncélúan történt. A város — mint említettük — ezerarcú jelenség. Képének egy-egy mozaikja jelenik meg a hivatalok ügykörében pontosan leírva. Ilyen módon mintegy öszszefoglalva láthatjuk, milyen sokrétű a városi élet, és milyen precízen egyes részterületekre bontva végezheti jól munkáját a városi közigazgatás szervezete, és irányíthat a