Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

tal is elismert őrszeme legyen a magyarságnak a tőle délre kavargó nemzetiségi óceán fölött." A máig aktuális nemes cél érdekében Lázár György sokat tett, gondoljunk a polgármestersége idején fejlődő szegedi iskolahálózatra. A város közéletében számos társaság és egyesület elnökeként vett részt, és időt szakított az irodalmi és művészeti élet szervezésére. Többször vendégeskedett nála Vágó Pál, Fadrusz János, Herczeg Ferenc és Mikszáth Kálmán. Ady Endre egy Bűnös vers című cikkében bátyámuramnak, a legszeretetreméltóbb literary gentleman-nak nevezte. Az országosan ismert személyiség pályáját annak virágzása teljében zárta le a halál. Elődeihez méltó egyéniség került 1915. február 17-én a polgármesteri székbe Somogyi Szilveszter (1872-1934) személyében. Őrá hárult az a feladat, hogy az első világháború vérzivatarán átvezesse a várost és népét egy új korszakba, amely az előzőtől sok tekintetben másfajta szemléletet kívánt. Somogyi messzemenőkig alkalmasnak bizonyult e munkára. Még a forradalmi időszak szerveiben is szerepet vállalva küzdött városáért, és mintegy személyével kapcsolta össze a két kort, amely — mivel a török idők után Szeged újra határváros lett — különösen elütő képet mutat a szemlélő számára. A felsővárosi csizmadiamester fia hivatali elődeihez hasonló utat járt be tanulmányai során. A kegyesrendiek iskolájának elvégzése után Pesten tanult jogot, majd doktorátusának megszerzését követően az igazságügy szolgálatába állt. 1902-ben alügyész, 1907-ben ügyész lett a szegedi törvényszék mellett működő ügyészi szervezetben. Ezután hamarosan pályát módosított. Az éles eszű, tettrekész férfit fiatalon, még ez év december 12-én a város rendőrfőkapitányává nevezte ki a főispán. Az atyafiságosan működő városi rendőrségből hamarosan mintatestületet szervezett. Vidéken ő állította fel elsőként a rendőrségi bejelentő hivatalt, és nevéhez fűződik Szeged köztisztasági üzemének megszervezése. Polgármesterként a háború idején nagyon praktikus terveit nem tudta megvalósítani, azonban az áruhiány közepette a város lakosságának élelmezését megszervezte. Csatlakozott a forradalomhoz, a Szegedi Nemzeti Tanács tagja lett. A tanácsköztársaság idején a direktórium öt napos fennállása alatt nem vett részt a politikai életben, de a polgári direktórium munkájába Dettre és Tabódy mellett bekapcsolódott, a polgármesteri feladatokat látta el. Miután tisztázta magát a forradalmak idején játszott szerepét illetően, megújult erővel tevékenykedett városáért. Nagy lendülettel kapcsolódott be az egyetem alapításba nem kímélve sem magát, sem a város erőforrásait. Igazán csak ma látjuk, mennyire előrelátóan cselekedett. A városban lévő lakásínségen telekosztással próbált enyhíteni (Somogyi-telep) 1922-ben. A városi köz- és lakásépítések kezdeményezésével enyhített a város iparos lakosságának nehéz helyzetén. Szeged gyengélkedő gazdaságán a két világháború között több ötlet megvalósításával próbáltak lendíteni. A tanyavilágot, hogy közelebb hozzák a városhoz, kisvasúttal szándékozták összekötni. Az 1927. február 1-én a forgalomnak átadott, a Speyer kölcsönből épült Gazdasági Kisvasút Somogyi egyik büszkesége volt. Ugyanilyen örömmel tekintett az egyetemi építkezésekre, és életének nagy ünnepét érte meg 1930. október 23-án, a Fogadalmi templom fel-