Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

szentelésekor. 1929-ben tíz évre közfelkiáltással újra polgármesternek választották, tisztét azonban elhatalmasodó betegsége miatt 1933-ig tudta ellátni. A három bemutatott polgármester arcéle olyan kortársakéhoz hasonlítható mint régiónkból a temesvári Telbisz Károly, a kecskeméti Kada Elek, a kiskunfélegyházi Zámbó Géza vagy a hódmezővásárhelyi Juhász Mihály polgármesteré, akik erkölcsi tartásban, elhivatottság érzetben, tettvágyban és a városukért végzett sikeres tettekben messze kortársaik fölé emelkedtek, amivel kivívták azok tiszteletét és elismerését. Szerencsés korban éltek, és maguk Fortuna kegyeltjei voltak, hírnevüket nem sodorta el a rohanó idő. Mindnyájukra vonatkozik az örök igazság: minden kor megteremti magának az őt szimbolizáló saját emberét. C) VÁROSIGAZGATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A városi igazgatás testületi szervei számára az előkészítő munkát a város hivatala végezte el, sőt a testületi döntést nem igénylő ügyeket a tanács nevében intézték el az előadók. Mivel a városigazgatás hatáskörébe a középkortól kezdve az idők előre haladtával egyre több terület került az adóztatástól az egészség- és iskolaügyön át a mérnöki feladatokig, a tennivalók sokrétűsége miatt ügyosztályokat alakítottak, amelyek már az önkényuralom időszakában megkezdték tevékenységüket. Az ügyosztályok nevét és számát, valamint ügy- és hatáskörét több alkalommal megváltoztatták. 1872ben öt (háztartási, rendőri, pénzügyi, jogi és katonai) ügyosztályt hoztak létre. Elükön a tanácsnokok álltak, akiket megválasztásuk után a polgármester nevezett ki, és kezdetben a tanács majd az 1930. évi 29. tc. hatályba lépése után a polgármester nevében intézkedtek. A város testületeinek és hivatalszervezetének működését leghosszabb ideig az 1903-ban hatályba lépett szervezeti szabályrendelet határozta meg. Az utolsót 1943ban fogadták el, de már a belügyminisztériumban nem hagyták jóvá. Mégis ez alapján működött a város, és ügyosztályainak feladatkörét végeredményben 1946-ban is e szabályzat határozta meg, amikor már kilenc ügyosztály működött. Pillantsunk be munkájukba Szilágyi György leírása alapján. Egyúttal a hivatal munkájának sokrétűségét is láthatjuk. Az elnöki ügyosztály egyrészt ellátta a hivatalszervezet általános felügyeletét és ellenőrzését, másrészt a személyzeti ügyekkel foglalkozott. Hozzá tartoztak a bizottságok, szakbizottságok alakításának előkészítési ügyei, továbbá a sajtó és egyesületi ügyek, valamint az anyakönyvi felügyelet. Intézte az út- és vízügyi hatósági teendőket és más ügyeket. 1945-1946-ban tolmács- és panaszirodát működtetett. A gazdasági ügyosztály (I.) a város ingó és ingatlan vagyonának kezelését, hasznosítását és értékesítését látta el. Intézte a városi közművek ügyeit: a csatornázást, a vízvezeték és közvilágítás helyzetével összefüggő feladatokat. A városi tulajdonban lévő épületek bérbeadását, felújítását végezte, vezette a városi tulaj donkatasztert. Az utcák, terek, utak és hidak rendben és karbantartása is feladatkörébe tartozott, akárcsak az új műtárgyak elhelyezése közterületeken, valamint az erdészeti, legeltetési, vadászati és halászati ügyek. 1945 előtt fontos feladata volt a város óriási földbirtokának a bérbe adása, amelyről a kisbéried rendszerről szólva megemlékeztünk. E földterület