Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

SZEGED KIALAKULÁSA

SZEGED KIALAKULÁSA A kezdetek természetüknél fogva törékenyek. Szeged kialakulástörténetében az látszik a legszilárdabb pontnak, hogy magyar településként kelt életre. Bizonyítja ezt, hogy neve, akármelyik eredeztetését fogadjuk is el, csak a magyarból fejthető meg. Szeged nevének magyarázatára négyféle kísérlet is történt, bár ezek a szófejtés, az etimológia oldaláról nézve nem négy önálló, egymástól eltérő szóra alapozó elméletet jelentenek. Az egyik szerint Szeged puszta személynévből keletkezett, vagyis olyan személynév volt a névadója, amely mindenféle képző vagy rag hozzájárulása nélkül önmagában helynévvé vált. Ez ősi magyar helynévadási forma volt. Szeged személynevekkel, vagyis Szeged nevet viselő személyekkel a 12-14. század folyamán többször is találkozunk (1138/1329: Cegedí, 1181: Segéd, 1327: Zeged), sőt közülük a legkorábbi személy, a Cegedí nevet viselő szolga éppen a Szegeddel szomszédos Algyőn élt. A Szeged személynév a magyar nyelvi szög ~ szeg 'feketés, gesztenyebarna' jelentésű melléknévnek lehetett -d képzős származéka.

1 Egy másik, ezzel sokban rokon feltevés azzal számol, hogy Szeged nevében ugyan a szeg — szög színnév rejtőzik, de ez eredetileg sötétszőkés, sárgásbarna, sötét sárga színt jelentett, olyan színárnyalatot, amilyent a Tisza nyer a Maros betorkollása alatt. Vagyis a szeg ~ szög színnév nem személynév! áttét révén vált Szeged névadójává, hanem a névadás alapjául a Tisza sajátos színe szolgált. Méghozzá úgy, hogy előbb a folyó e szakaszát nevezték a víz jellegzetes színárnyalata miatt Szegednek, s ezt az elnevezést később a folyó menti területre, majd a rajta kialakuló településre is átvitték.

2 Mindenesetre a Szeged nevében ezen elképzelések alapján lappangó szeg ~ szög színjelölő szavunk eredete nyelvünk ugor korába megy vissza.

3 A harmadik magyarázat Szeged nevét az 'ék, szöglet, sarok, kiszögellés' jelentésű magyar szeg főnévből származtatta -d képző hozzáadásával. A szeget a Marosnak a Tiszába ömlése is alkothatta, de valószínűbb, hogy e névadás a Tisza szegedi kanyarulatával függhetett össze; a folyó ugyanis Szegednél szinte derékszögben megtörik, kiszögellést alkot.

4 Végül pedig felmerült a Szeged névnek a magyar sziget közszóból való eredeztetése, feltételezve, hogy a korai Szeged a Tisza és egy tiszai folyóág szigetére települt.

5 Egyébként sziget szavunk etimológiailag összefügg 'ék, szöglet, sarok, kiszögellés' értelmű szeg szavunkkal, amely ugyan1 Kiss LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 600. [FNESz. II. 539.] A Cegedí személyre 1. Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele 1138/1329. Magyar Nyelv 1936. 132. 2 Szeged története. I. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1983. 243-246. (A vonatkozó rész Szegfű László munkája.) 3 TESz. III. 792. 4 KLEMM ANTAL: Szeged neve. Délvidéki Szemle 1943. 97-101. (A korábbi szakirodalommal.) 5 REIZNER JÁNOS: Szeged története. I. Szeged 1899. 30-32.