Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

VÉSZTŐ

említést tett vésztői üres telkekről is.

71 Feltételezhetjük, hogy a vésztőiek élhettek a szabad költözködési joggal, és az Ábrahámfiak súlyosabb szolgáltatásokat jelentő követelései elől kedvezőbb, kisebb terheket igénylő helyekre és urakhoz igyekeztek eljutni. Ezzel a paraszti mozgással kapcsolatosak a Vésztő vidéken a 14-15. században megfigyelhető falupusztulások. Már említettük, hogy az 1350-ben feltűnt Martonosülése 1383-ra elnéptelenedett. Szintén ez időben fejezte be életét a Bihar megyei Péntekülése.

72 Lászlótövise is elenyészett 1357-et követően. Füss még a 14. században Mágorba vagy Vésztőbe olvadt. A 15. század emésztette el Süvöltőt. A nagy múltú csolti monostor is a (14-)15. században szűnt meg,

73 Csolt falu Mágorhoz került, 1479-ben egy oklevél Mágort már más néven Csoltnak nevezi.

74 Ilyen módon a falupusztulások a megmaradó falvak megerősödéséhez vezettek. A mai Vésztő közvetlen környékén — noha Méhes és Németi is túlélte a 15. századot — három helység izmosodott meg: Fás, Mágor és Vésztő, mindhárom az Ábrahámfiak kezében. A 15. század végén közülük is Vésztő indult el a további felemelkedés útján, ugyanis az Ábrahámfiak egyik ága 1492 előtt Vésztőn épített magának nemesi udvarházat, tagjai ide költözhettek lakni, egyik oklevelük 1492-ben Vésztőn kelt.

75 Az Ábrahámfiak azonban a 15-16. század fordulóján már nem tudták biztosítani sem Vésztő, sem más helységeik folyamatos fejlődését. Pénzhiányuk következménye, hogy sorban kénytelenek voltak megválni hol ideiglenesen, hol pedig véglegesen javaiktól. 1489-et megelőzően Abrahamfi Bálint kötötte le vésztői birtokrészét a váradi káptalannak, de 1489-ben rokonának, Abrahamfi Sebestyénnek a neje 300 forintért visszaváltotta.

76 1492-ben a Vésztőn lakó gerlai Abrahamfi Benedek a gyötrő szükség miatt Veér Andrásnak elzálogosította 100 forintért gerlai, mezőmegyeri, mágori, vésztői és fási részét.

77 1508-ban a család János nevű, később papi pályára lépett tagja

78 nehéz körülményei következtében a Békés megyei Gerla, Csaba, Mezőmegyer, Vésztő, Mágor, Fás, Ógerendás, Csorvás, Apáti, Kétsoprony, Ördöngös más néven Csákóhegyese, továbbá Arad és Zaránd megyei birtokokban bírt hányadát adta zálogba a Harasztiaknak 8 ezer aranyforintért.

79 1513-ban az Ábrahámfiak egymás között cserélték el a Békés megyei Vésztő, Mágor és Fás, illetve Zaránd megyei birtokokban levő részeiket.

80 A 15-16. század fordulóján Vésztőn érezhetőkké váltak a paraszti szabad költözés útját eltorlaszolni akaró úri törekvések. 1493-ban az Ábrahámfiak egyik rokonuk vésztői jobbágyát vetették fogságba.

81 Tudjuk, hogy 1514-ben hatalmas számban álltak 71 BO. I. 31-33. 72 JAKÓ ZSIGMOND: a 24. jegyzetben i. m. 322. 73 KARÁCSONYI JÁNOS: a 11. jegyzetben i. m. II. 213., 114., 283-284., 69. 74 Dl. 74 621. L. még Cs. I. 649., 652. 75 BO. I. 106. 76 KARÁCSONYI JÁNOS: a 11. jegyzetben i. m. II. 339. 77 BO. I. 106. Az Abrahamfi család genealógiai tábláját 1. KARÁCSONYI JÁNOS: a 11. jegyzetben i. m. III. 8-9. old. között melléklet. 78 L. a „Békéscsaba" című írást a jelen kötetben. 79 BO. I. 136. Hogy a Harasztiak beültek az Ábrahámfiak gerlai uradalmába, 1. KARÁCSONYI JÁNOS: a 11. jegyzetben i. m. III. 68. 8CÍ BO. I. 117. 81 KARÁCSONYI JÁNOS: a 11. jegyzetben i. m. II. 339.