Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

BÉKÉSCSABA

Milyen falvak vették körül a középkori Csabát, és melyek voltak közülük egyházas helyek? A kérdés egyik felének megválaszolásához a legutóbbi — 1967. évi — hivatalos Helységnévtár adatait vehetjük elsőként vizsgálat alá. A mai Békéscsaba határrészeinek, lakott helyeinek neve

36 múzeumként őrizte meg az évszázadokkal korábban létezett falvak nevét. A Vészei híd elnevezésben egy évszázadokon át virágzó, írott forrásban 1306-tól szereplő falu, Vésze emléke őrződött meg

37 A mai Kismegyer és Nagymegyer az Anjou-kor végén (1383-ban) feltűnő (a jelenlegi Mezőmégyer község nevében is szereplő) középkori falura, Megy erre emlékeztet.

38 Noha a falu csak a 14. század második felében tűnik elénk, neve, mely a Megyer törzsnévből származik,

39 önmagában bizonyítja a település kora Árpád-kori eredetét. A ma is népes lakott hely, Kerek szintén egy középkori falu, Kerekegyháza (más néven: Vadad) nevét őrzi. A középkori falu nevével ugyan csak a 14-15. század fordulóján találkozunk első ízben,

40 de maga a falu bizonyíthatóan sokkal korábbi, ugyanis a 13. századtól -egyház (-egyháza) utótaggal bővült falunevek lakosság nélküli templomot, egyházas pusztát jelölnek.

41 Eszerint tehát korábban léteznie kellett egy Kerek nevű (nevében temploma alaprajzára utaló) falunak. E település másodvirágzása is igen rövid ideig tartott, a 16. század elején már újra puszta.

42 Nem is települt be sokáig, templomát elmosták az idők viharai, a nevében viselt -egyháza utótag többé semmi realitást nem takart. Lassan lekopott a Kerek szóról, s így az újkorban visszanyerte elsődleges középkori nevét. A ma is lakott Szentmiklóspuszta helyén a középkorban Szentmiklós falu állott, nevét temploma védőszentjéről kapta. Első adatunk 1461-ből van a településre,

43 Árpád-kori eredete nem bizonyítható. Nem kizárt, hogy a mai Békéscsabának egyik, Békéshez közel eső lakott helye, Sikkony is egy középkori település nevét takarja.

44 Bár ilyen faluval egyetlen forrásunkban sem találkozunk, meggondolkodtató, hogy a Váradi Regestrum két helyütt is — 1219-ben és 1229-ben — megemlékezik egy Sycund (Sicund) nevű békési várjobbágyról,

45 aki könnyen lehetett egy faluszerű település névadója. A Váradi Regestrum kiadói szerint egy Csaba és Békés közti erdőt (silva) még a 16. században is Sikondszegnek hívtak.

46 Alighanem tévednek a kiadók Sikondszeg minősítésében: a vonatkozó 16. századi forrásban, Csaba — alább tárgyalandó — 1525. évi határjárásában Sikondszegh folyóként (fluvius) szerepel.

47 S hogy a jelzett vízfolyás valóban Békés irányában lehetett, bizonyítja az oklevélben közeli határpontként feltüntetett Borosgyán hely (locus)\^ márpedig Borosgyán ma is lakott területe 36 L. Magyarország Helységnévtára 1967. Bp. é. n. 152. 37 KARÁCSONYI JÁNOS: Békésvármegye története. I—III. Gyula 1896. II. 330-338.; Gy. I. 515.; Cs. I. 656. 38 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 226-228.; Cs. I. 652-653. 39 L. Gy. I. 510. 40 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 176-177. 41 Gy. I. 497.; GYÖRFFY GYÖRGY: a 23. jegyzetben i. m. 226., ül. a 235. old. 20. jegyzetében megadott irodalom. 42 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 177. 43 Uo. 228. 44 TIBORI JÁNOS: a 30. jegyzetben i. m. 11-12. 45 VR. 230., 291. 46 Uo. 230. old. 4. jegyzet. 47 BO. I. 145. 48 Uo. 145-146.