Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

BÉKÉSCSABA

Békés községnek.

49 Nem szabad tehát kirekesztenünk azt a lehetőséget, hogy létezett Csaba és Békés között a 13. század elején egy nevét békési várjobbágytól nyerő kis település, Sikond, mely nagyon korán (talán már a század közepén, a tatárjárás kapcsán) pusztává válhatott, többé nem is települt újra; egykori létét nem korabeli oklevelek, hanem későbbi helynévi adatok, a 16. századi Sikondszegh folyó (erdő?) és a mai Békéscsaba lakott helyeként ismert Sikkony valószínűsítik. A középkori Csaba faluszomszédainak meghatározásához a ma is élő határnevek, pusztanevek mellett a direkt középkori adatok szintén kiválóan felhasználhatók. Tudjuk, hogy három Békés megyei falu már a középkor folyamán Vészébe olvadt, Fejérem, Ketesd, Püski falvakról van szó;

50 nevük tehát nem öröklődhetett át a 20. századba, egykori területük Vésze néven került át a mai Békéscsaba területébe. Mindhárom falu Árpád-kori, s ha hinni lehet a 13. század történeti emlékezetének, mindhárom falut már I. László király az egri egyháznak adományozta.

51 Tehát Békés megye legkorábbi települései közé tartoztak; pusztásodásuk különböző időben következett be. Legkorábban Ketesd néptelenedett el: 1446-ban már lakatlan (predium),

52 Csaba 1525. évi határjárásakor pedig Ketesthát hely (locus), illetve Kötést néven csak határpontként szerepel.

53 Fejérem 1446-ban még — Vészével és Püski vei együtt — faluként (possessio)

5

* fordul elő az oklevélben, de utána „eltűnik szemeink elől Fejérem. A határán keletkezett későbbi, de virágzóbb Vészébe olvadt bele".

55 A három falu közül legtovább Püski élt: a 16. század közepén még lakott hely volt, pusztulását a török hódoltság okozta: 1659-ben puszta,

56 1719-ben pedig már csak határpontként szerepel Csaba és Gerla között Puskihát (Püskihát) néven, „melyet a veszeiek bírtak".

57 A három faluéhoz hasonló sors jutott osztályrészül Tolvaj falunak is. Árpád-kori település, a Váradi Regestrum 1214. évi adata tudósít róla első ízben.

58 1510-ben Tolvajkuta néven faluként (possessio) fordul elő,

59 1719-ben a Csaba és Gerla közti határjárásban azonban már csak határpont Tolvaj sziget néven.

60 Ölyved falu először 1403-ban tűnik fel a forrásokban nemesi előnévként, Árpád-kori eredete tehát nem igazolható. 1703-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan — nemesek által — lakott hely volt. A 18. század elején elnéptelenedett, pusztává lett.

61 Ma lakott településként Gerla község része.

62 49 A 36. jegyzetben i. m. 151. 50 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 108-109., 211., 272-273.; Gy. I. 506., 509., 512.; Cs. I. 650., 652., 654. 51 L. fentebb, 16. jegyzet. 52 BO. I. 60-61. Fordítását 1. OBMT. 50-51. „A XV. században... a prédiumnak általában már csak egyetlen jelentése van: puszta." SZABÓ ISTVÁN: a 18. jegyzetben i. m. 49. 53 BO. I. 143. 54 A possessio szó jelentésváltozására 1. SZABÓ ISTVÁN: a 18. jegyzetben i. m. 51-54. 55 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 108-109. 56 Uo. 273. 57 BO II. 168. 58 VR. 189.; Gy. I. 514. 59 GyO. 57. 60 BO. II. 171. L. KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 324. 61 Uo. 240-241. 62 A 36. jegyzetben i. m. 262. A középkori Csaba faluszomszédainak térképre vetített lokalizálását 1. HALMOS BÉLA: Békéscsaba és környéke területrendezésének települési kérdései. Földrajzi Értesítő 1957. 185.; Gy. I. Térképmelléklet: Békésvármegye a XIV. század elejéig.