Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
„HORTHY LEGSZEBB KATONÁJA VOLTAM..." BEVEZETŐ MILENKO PALIC VISSZAEMLÉKEZÉSÉHEZ
ember volt,... alig különbözött a felső magyar középosztály tagjaitól. Bossy, a román követ tartózkodóbb volt. Az, hogy tulajdonképpen lenézi az átlag magyar politikuso kat, már a megjelenésén is meglátszott. Rasics kövérkés formájával szemben sovány, szikár alkata, élénk, figyelő szemei, kevés mozdulata a különbséget nyilvánvalóbbá tette." 4 Kétségtelen, hogy sokan a térségen kívüli nagyhatalmakkal való kapcsolattar tás, vagy egy északdél irányú, németszovjet túlsúllyal szembeni lehetséges államszö vetség terve miatt a Jugoszláviával való baráti kapcsolatok ápolásának hívei voltak. Teleki Pál miniszterelnök, az 1941 december 12ei jugoszlávmagyar örökbarátsági szerződés megkötője azonban hiába próbálta a háborús konfliktust elkerülni. Bár Ju goszlávia 1941. március 25én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, két nappal később németellenes katonai puccs következtében a Cvetkovickormány helyett Dusán Simovic tábornok és kormánya került hatalomra. A változás következtében a Balkánon érdekelt Németország támadása csak idő kérdése volt és a magyar részvétel is elkerül hetetlennek tűnt. Teleki tisztában volt azzal, hogy ebben az esetben Magyarország ha diállapotba kerül Angliával, ezt pedig mindenképpen el akarta kerülni. Ha viszont nemet mond, bekövetkezik a német megszállás. A helyzet megoldhatatlanságára Chur chill is utal emlékiratában: „Teleki gróf, a magyar miniszterelnök következetesen azon fáradozott, hogy országa bizonyos mértékben megtarthassa cselekvési szabadságát. Korántsem volt meggyőződve róla, hogy Németország megnyeri a háborút. ... Hitler ultimátuma azt követelte meg tőle, hogy megszegje a Jugoszláviával kötött megállapo dást. ... így Magyarország az előtt a választás előtt állt, hogy vagy hiábavaló ellenál lásra szánja el magát az átvonuló német csapatokkal szemben, vagy nyíltan szembeke rül a szövetségesekkel, és elárulja Jugoszláviát." 5 A kilátástalan helyzetben 1941. áp rilis 3án Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Horthyhoz írt búcsúlevelének szövege: „Főméltóságú úr! Szószegők lettünk — gyávaságból —, a mohácsi beszéden alapuló örök béke szer ződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk — mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál." 6 Az 1941. április 6án megindult német támadáshoz Jugoszlávia szétesése után áp rilis 11én csatlakozó magyar alakulatok csak a történelmi határokig vonultak, bár a gyorshadtest április 16tól május 4éig német parancsnokság alatt Valjevóig nyomult előre Szerbiában, de semmilyen harci cselekményben nem vett részt. A hadművele 4 ÚJPÉTERY Elemér: Végállomás Lisszabon. Hét év a magyar külügy szolgálatában. Budapest , 1987. 130131. 5 Winston S. Churchill: A második világháború I—II. Budapest, 1989. I. 482483. Anglia végül nem üzent hadat a délvidéki bevonulás után. Magyarország 1941. június 27én, a szovjet támadásként érté kelt kassai bombázást követően nyilvánította ki a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, és lépett be a hábo rúba. 6 Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. 19361945. Összeállította: JUHÁSZ GYULA. Budapest, 1982. V. 995. A továbbiakban: DIMK V. Teleki április ljén kapott jelentést arról, hogy sem a Vajdaságban, sem Szlavóniában nem voltak magyarellenes akciók. DIMK V. 988.
