Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
„HORTHY LEGSZEBB KATONÁJA VOLTAM..." BEVEZETŐ MILENKO PALIC VISSZAEMLÉKEZÉSÉHEZ
tekben a 3. magyar hadsereg I., IV. és V. hadtestje valamint a gyorshadtest, a folyami dandár, a 9. és a 11. gyalogdandár, légvédelmi és repülőalakulatok vettek részt. A magyar csapatok nagyobb ellenállásba nem ütköztek, mivel a jugoszláv hadsereg az április 6án megkezdődött német támadás miatt már visszavonulóban volt. Szórványos lövöldözés, partizánakció azonban előfordult, jelentősebb összeütközésre például Sza badkán, Zomborban és Petrőcön került sor. A bevonulásnak mintegy 2300, nagyrész a polgári lakosság köréből kikerült halálos áldozata volt. A Délvidék visszacsatolásával 11 500 km 2 , 1 millió 30 ezer lakossal került vissza Magyarországhoz. A terület lakos ságának 39%a volt magyar. 7 Újvidékre a gyorshadtest 1. gépkocsizó dandára Kerény, Kula, Szenttamás érinté se után április 12én vonult be, majd 14én, ennek kivonása után a 2. lovasdandár és egy kerékpáros zászlóalj. A 2. lovasdandár Csantavér, Bácstopolya, Kula, Szentta más, Obecse útvonalon haladt a városig. Feladatuk Ópalánkától Titelig a Duna vonalá nak védelme volt, a parancsnokságot Újvidéken helyezték el. A megszálló csapatok zömét április 25. után fokozatosan kivonták, csak azok az alakulatok maradtak a tér ségben, melyeknek új központja erre a területre esett. 8 1941. szeptember 15. után Új vidékre települt a szegedi 16. határvadász zászlóalj 9 is, és 1942. január 5én ide vezé nyelték Zomborból a 15 gyalogdandárt is. 10 A bevonuló magyarokat más körülmények fogadták a Délvidéken, mint 1938 őszén a Felvidéken vagy 1940ben ÉszakErdélyben. Ennek egyik oka az eltérő törté nelmi múltban keresendő: a török hódoltság idején elnéptelenedő, előtte magyarok lakta terület a XVIII. század folyamán többnemzetiségűvé vált. Szerbek, majd néme tek és magyarok, később szlovákok és rutének telepedtek le Bácskában. A XVIII. szá zad elején egységes szerb nyelvterület szétbomlott, elszórt nyelvi szigetek alakultak ki." A XIX. század folyamán a magyar és a német népesség aránya növekedett, 1918 után viszont a szerb lakosság lélekszáma nőtt folyamatosan, elsősorban a tudatos föld birtokpolitika következtében. 12 A délvidéki magyar lakosságot a jugoszláv államiság idején jogi és anyagi hátrányos megkülönböztetések érték, 13 ezért nagyon várták a fel szabadítókat, de a kiépülő katonai közigazgatás és az állandó bizonytalanság, háborús helyzet megnehezítette a békés körülmények kialakulását. Milenko Palié részletesen ír memoárjában a visszacsatolás utáni helyzetről, az el látásról, az egyes nemzetiségek életéről, lehetőségeiről. Ugyanennek a témának az összefoglalását adja Dalnoki Veress Lajos altábornagy, a 2. lovasdandár parancsnoka 7 Romsics 249. 8 Forrás: Adalékok a Horthyhadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásá hoz: 19381945. (Összeállította Csima JÁNOS). (Budapest), 1961. 5562. A továbbiakban: Csima. 9 Forrás: KanyÓ FhRENC: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai. Szeged, 2000. 15. 10 Csima 68. " Forrás: Adatok Bácska és a 4 bácskai törvényhatósági jogú város lakosságának nemzetiségi össze tételéről. Magyarok kisebbségben és szórványban. A Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának válogatott iratai, 19191944. Főszerk.: ROMSICS Ignác. Budapest, 1995. 502. A továbbiak ban: Magyarok kisebbségben. 12 Uo. 504. 13 Forrás: A. Sajti Enikő: Délvidék 19411944. A magyar kormányok délszláv politikája. (Buda pest), 1987. 18. A továbbiakban: Sajti.
