Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
VISSZAEMLÉKEZÉS A VILÁGHÁBORÚ ÉVEIRE (1941-1945)
helyezni, az állomány pedig elkeseredett várakozás közepette figyelte az események további alakulását. A problémát úgy oldották meg, hogy Horthyt megfosztották a mozgásszabadságától, a civil Kállay(?)kormány 68 helyett katonai kormányt neveztek ki, melynek élén egy tábornok állt, és ezáltal Magyarország háborús szövetségben ma radt Németországgal, így Horthyt visszahelyezték az állam élére (és ő az év októberé ben ismét megpróbálkozott a kiugrással 69 ). A büszkeségüket feladni képtelen magyar tisztek úgy viselkedtek, mintha mi sem történt volna. A laktanyákba és a katonai egységekhez politikailag megbízható embe rek érkeztek — amolyan komisszárfélék, 70 akik megkísérelték igazolni a németjapán katonai szövetség melletti kitartás szükségességét. Még ez év tavaszán egy ilyen em ber igen vehemens beszédet tartott Técsőn is a fasiszta hatalmak győzelmét követően megnyíló magyar perspektívákról, a várható jólétről, a Japánig terjedő teljes utazási szabadság lehetőségéről, stb. Áprilisban a técsői zsidókat (ahogy ez egész Magyarország területén történt) előbb helyi gettókba gyűjtötték, ahol a magyar tisztek és katonák 71 szigorú fegyveres őrizete alá kerültek, s körülbelül két héten át tartózkodtak. Majd bevagonírozták őket a tehervonatokba, s vasúton elszállították... Técsőre a környékbeli falvakból is érkez tek zsidók, akiket szintén fegyveresek kísértek. Őket is elszállították. Ezek olyan szo morú események, amelyeket az, aki nem láthatta őket, csak nehezen tud elképzelni. A magyar tisztek nagyon durván bántak áldozataikkal. Még a magatehetetlen öregeket is verték, a szitkozódásról, megaláztatásról és a többi borzalomról nem is beszélve. Mi és a ruténok könnyek közepette kísértük ki őket. Bánatunk a kínzóik iránti haragba fordult. A magyarok egy része passzívan és csendben viszonyult ezekhez a rettenetes eseményekhez, de sokan ellenségesek voltak a zsidókkal szemben. Nyíltan kitárgyal ták azok vagyonának további sorsát illető elképzeléseiket, meg hangoztatták, hogy „örülnek, amiért a zsidók bűze nem rontja immár tovább az itteni levegőt". Az volt az érzésem, hogy ők ellenségesebbek a zsidók iránt, mint azok a hivatalos személyek, akiknek végre kellett hajtani a deportálást! Soksok oldalt tele lehetne írni azokkal a zsidókkal szemben elkövetett embertelenségekkel, amelyek az akkori Magyarországon történtek. Rögvest az események után, májusban, hatalmas számban érkeztek tartalékosok Técsőre, akikből megkezdődött egy nagyobb, a keleti frontra küldendő egység össze állítása. A regurális, magyar fegyveres katonákból álló egységek frontra való felkészíté se 72 is kezdetét vette, azoké, akikkel a técsői hónapokat addig — főleg a vasárnapjain 68 A német megszállást követően Kállay Miklós miniszterelnököt Sztójay Döme altábornagy, volt berlini magyar követ váltotta föl egy új, a németek által elfogadott kormány élén. Horthy ekkor még nem veszítette el mozgásszabadságát, ha kevesebbet szerepelt is a nyilvánosság előtt, ezután is gyakorolta állam fői jogait. 69 1944. október 15én, miután Magyarország megállapodott a Szovjetunióval a fegyverszünet előze tes feltételeiben, Horthy Miklós kormányzó proklamációt hirdetett ki a rádióban, mely szerint az ország szakít korábbi szövetségeseivel és leteszi a fegyvert. A kiugrási kísérlet sem politikailag sem katonailag nem volt előkészítve, ezért nem sikerülhetett. A kormányzó a németek nyomására lemondott és átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek, aki szélsőjobboldali diktatúrát vezetett be, folytatva a harcot német szövetségben. 70 Politikai megbízott. 71 A vidéki zsidóság összegyűjtését, őrzését, bevagonírozását a csendőrség végezte. 72 A magyar katonai és politikai vezetés célja ekkor már elsősorban a védelemre való felkészülés volt.
