Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)
haz, Ewrsewd, Pat, Chyze Zer, Thewlgh, Chath és Alap nevűeket) vette számba. 50 A puszták már 1390-től a mezőváros tartozékaiként szerepeltek. Bár Mátyás király 1484-ben Corvin János számára kiadott adomány levelében nem szerepelnek, már a 15. század első feléből származó kiváltságlevelekben feltüntették Debrecen alábbi pusztáit: Poroszlóteleke, Szentdemeter, Zatateleke, Látóteleke, Szentkeresztföldje (teleké) ( = Lombi), Suma, Azalós, Árokteleke, Kondoros, Likaháza, Ondód(teleke), Kamarás(halma-teleké), Fachát, Fegyvernek, Máta, Balmaz, Elep, Kösülyszeg, Kadarcskerület, Szalók-Sámson, Sziget. 51 Szeged pusztái a Duna-Tisza közére terjedtek ki, és már a 15. században fel-fellobbanó perpatvar keletkezett birtoklásuk ügyében a kunokkal szemben. 52 Szabadka központtal ugyancsak a 15. században alakult ki uradalom, amelyhez Madaras mezővároson és Tavankúton kívül Sebestyénegyház és Veresegyház prédiumok a későbbi Sebesity és Verusity puszták tartoztak. A puszták a város kiterjedt határában álltak. 53 Hódmezővásárhely középkori elődjének határában is a 15. században indult el a későbbi pusztabirodalom kialakulása. Egy-két pusztával a népesebb falvak is rendelkeztek, ami nemcsak az említett török adóösszeírások adataiból tűnik ki. 1438-ból Tringli István gyűjtötte ki a Pest és Nógrád megyében fekvő Rozgonyi birtokok falvait és a hozzátartozó pusztákat. 54 A hatalmas, két megyére kiterjedő gyulai uradalom három mezővárosának, Gyulának, Békésnek és Simándnak a parasztpolgárai az uradalom pusztáit vehették bérbe. A gyulaiak például a város mellett fekvő (Ketesd, Kígyóskuta, Kígyós, Kerekegyház) és a távolabb eső pusztákat (Kakucs, Jánosháza, Benedekegyháza és másokat) egyaránt használhatták. A korszakunkból kevés ide vonatkozó, a bérleteket bizonyító adatunk van, de hogy létezett, azt igazolják az alábbiak: Csuka Mátyás és Fosztó András gyulai jobbágyoknak és Bicze Gergely gyulai udvarbírónak Szénáson 100 forintot érő búzaasztagjuk volt. Bérleti szerződést nemcsak egyes személyek kötöttek az uradalommal. Amikor Patócsi Ferenc kezén volt Gyula, a Csabától délre fekvő kerekegyházi pusztát adta a gyulaiaknak az 1540-es években. E bérletet, miután az uradalom birtokába jutott, I. Ferdinánd király 1557-ben megerősítette, sőt a városnak adta a tőle délnyugatra fekvő boldogfalvi és a tőle északnyugatra elterülő györkei pusztát. 55 A Hármas-Körös bal partján állt középkori Szentandrás, ma Békésszentandrás a 15-16. században ugyancsak uradalmi központ volt. Valójában sohasem fejlődött mezővárossá. Példája annak, hogy nem okvetlenül lesz minden uradalmi központból oppidum. 1436-an és 1456-ban 11 puszta (Apácaegyház, Csorvás, Gádoros, Gellértegyháza, Kupa, Lábasegyház, Libeszegegyháza, Ötszögűegyház, Tompa, Tőkemonostora és Zeleméres) tartozott hozzá. 56 E területek a folyóktól távoli vidékeken feküdtek. Mintegy igazolják ezen területek ritkább településsűrűségét. 50 MAKKAI 1957. 467. 51 DEBRECEN története 1. 133. A vonatkozó rész Szendrey István munkája. 52 SZEGED története 1. 461-462. A vonatkozó rész Kulcsár Péter munkája. 53 BLAZOVICH 1996/a. 48. 54 CSMÉ I. 75-78. TRINGLI 2001. 108. 55 BLAZOVICH 1996. 355. 56 BLAZOVICH 1985. 110.
