Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

Puszták, azaz a telekrendszeren kívül eső területek, amelyeket elsősorban szilajállattartással hasznosítottak, a kisebb uradalmakban is előfordultak, mint például a herpályi uradalomban Szentdemeter.

57 Az Arad megyei Szentpál a Szárazérbe torkolló Szentpáli-ér mellett feküdt. Pusztáit nem említik az oklevelek, tartozékai: Háromfülű, Deszk, Gyelid, Kölp, Ménesi, Bike, Bodorlaka és Ötvenablaka lakott helyek, Ménesi és Kölp kivételével körülötte feküdtek. Köztük és Szentpál között terültek el azok a puszták, amelyeket Szentpál lakói használtak, ám az oklevelekből nevük kimaradt, mivel már régebbi időtől fogva határán belül terültek el. Egyébként Szentpál sem tudta megtartani központi szerepét, a 16. században a falvak közé, csúszott vissza, amelyek közül, úgy látszik, igazán sohasem emelkedett ki.

58 Sajátosan alakult az Alföld egyházi központjainak a helyzete. Csanád és Arad valamint Várad középkori lakóiról keveset tudunk. Nemcsak Várad, hanem az előbbi kettő is a mezővárosok sorába tartozhatott, hiszen mindkettő náhije központ lett 1552 után, sőt Csanád szandzsák központ is.

59 Lakóik hasonló gazdálkodást folytattak mint a világi birtokosok mezővárosaiban élők. Prédiumaikat a csanádi püspök valamint az aradi káptalan és prépost birtokai között kell keresnünk. Az Alföld mezővárosai körül, mint a felsorolt példák mutatják, már a 15. századbanjelentős legelőterületek, puszták alakultak ki. E városok mintegy magukba szívták a környező falvak egy részének lakosságát, hogy egykor volt területükön a nagyállattartás üzemhelyeit alakítsák ki. A 14. századtól kezdve ez a folyamat a leginkább meghatározó az alföldi településhálózat alakulásában. Eme változások után kialakult településképet — mint említettük — kitűnően regisztrálják a török defterek.

60 Ezen forrásokból kitűnik, hogy a 15 éves háborúig a stagnálás és a lassú erodálódás jellemezte az Alföld és elsősorban a török által elfoglalt területek településeit. Egyes hódoltsági városok, mint például Kecskemét, Túr és Makó

61 azonban ekkor is gyarapodtak. A nagy fordulat a 15 éves háború idején következett be, amikor az itt telelő tatár hadak a vidék jó részét kiélték. Amíg Gházi Giráj kán Pécsett zenével és irodalommal foglalkozva múlatta idejét,

62 addig hadai pusztává tették a Marostól a Tiszáig terjedő vidéket. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a 15 éves háború pusztításai nem egyformán érintették az Alföld egyes vidékeit. Ekkor kevesebbet szenvedett a Duna-Tisza közének lakossága és az észak-keletre eső terület. 57 BERETTYÓÚJFALU története 1981. 96. A vonatkozó rész Módy György munkája. 58 KTM LEX. 1996. 286. 59 BLAZOVICH 1985.139-142. 60 VASS 1979/a. KÁLDY-NAGY 1982. VASS 1980 5-59. FEKETE 1968. VASS 1980. 79-153. KÁLDYNAGY 2000. 61 BODOKi 1978. 20-21. MAKÓ története 1993. A vonatkozó rész Szakály Ferenc munkája. 62 KARÁCSON-SZEKFŰ 1916. 170-171.