Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

ja. Mint közlekedési vonal térbeli pontok összekötését és egyben — általában — az út mentén lévő földrészletek (telkek) megközelítését szolgálja."

34 Mindezekkel magam is egyetértek.

35 A szegedi vizsgálatok alapján úgy tűnik az utca fogalma nem egyezik meg teljesen a városnegyedével. 5 Gyula város középkori helyszínrajzát Dusnoki-Draskovich József dolgozta fel legutóbb Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV-XVIII.) címmel.

36 A szerző e munkájában kitér a város utcaszerkezetének vizsgálatára. Mindebből kiderül, hogy a 16. századi források Gyuláról 15 utca nevét hagyományozták ránk, nyolcat a város Zaránd megyei részéből, hetet pedig a békésiből.

37 Az utcák nevei néhány oklevél mellett magyar és török adójegyzékekben fordulnak elő.

38 Az adót tehát Gyulán is utcánként szedték. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a más birtokosokhoz tartozó lakónegyedek ezen összeírásokban nem, csak egészen véletlenül más forrásokból bukkannak elő. A plébános jobbágyainak utcái egy megerősítő oklevélből, amely 1511-ből származik.

39 Dusnoki-Draskovich egyébként a középkori utca fogalmát hasonlóképpen értelmezi, amint a fentiekben bemutattuk. Gyulai adataink között az utcabírák is megjelennek. Karácsonyi János írja, hogy Frangepán Beatrix birtoklása idejében, és még 1515-ben a városi tanács szedte be a füstpénzt és az egyéb adókat, és együttesen szolgáltatta be azokat a várúrnak. 1527ben azonban már közvetlenül az utcabíráktól szedi be a füstpénzt az udvarbíró.

40 Az utcabírák tehát hasonló szerepkörben tevékenykedtek, mint azt az eddigiekben láttuk. Hogy mikor jelentek meg, az pontosan nem ismeretes. Talán éppen 1515 és 1527 között. Mindenesetre a szegedi és a gyulai adatokból kiderül, hogy a tanács tagjai, az esküdtek a középkor során nemcsak a városi bíráskodásban és a közügyek általános intézésében, hanem konkrét feladatok ellátásában is szerepet kaptak. Feladataik közé tartozott a különböző adók beszedése és az elszámolás a begyűjtött összeggel. Feltehetően éppen ettől a nem éppen kellemes feladattól szabadultak meg leghamarabb az utcabírói tisztség megerősödésével. 6 Amint a szakirodalom ismertetéséből láttuk, a városi igazgatás alsóbb szintjeinek kialakulása — mivel a városi oklevelek, könyvek és iratok szerencsésen megmaradtak —, és a városi lét a vészhelyzetek és tragikus sorsfordulók ellenére folyamatos volt, a debreceni példák nyomán kísérhető a legpontosabban nyomon. A téma feldolgozottsága ugyancsak itt a legteljesebb.

41 A debreceni szerzők munkássága alapján a következő kép bontakozik ki a város alsóbb igazgatási viszonyairól. A több önálló településrészMÁTÉ 1989. 13. BLAZOVICH 2000. 22-23. DUSNOKI-DRASKOVICH 2000. 70-91. Uo. 77. GYO 1938. 92. 121. sz. és Passim. KÁLDY-NAGY 1982. 41-54. GYO 1938. 60. 86. sz. KARÁCSONYI 1896. 145. ZOLTAI 1939. KOMORÓCZY 1969. SÁPI 1978. SZENDREY 1984. 34 35 36 37 38 39 40 41