Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

Szilágyi László, a „szegedi gróf" 1471-től 1486-ig ült a főbírói székben. E hoszszú idő (15 év) alatt mindössze egy évig, 1478-ban váltotta fel őt Osvald László, aki már korábban viselt bírói méltóságot, mivel Szilágyi ekkor Csongrád megye ispáni tisztét látta el.

47 A család első ismert tagja, Szilágyi Antal 1450-ben a városnak a titeli préposttal a vám ügyében folytatott perében a csanádi káptalan előtt tett vallomás során a főbíró után következett, tehát tekintélyes polgár volt, és minden bizonnyal a tanács testületének tagja. Három unokája volt: Szegedi Szilágyi László, Temesvári Bodó Mihály és Temesvári Bodó Péter, akikkel rokonságban állt Szegedi Bodó István pesti bíró. A szegedi gazdag családok számos gazdasági és rokoni összeköttetésben álltak ebben az időben a budai és pesti kereskedő családokkal. Nem véletlen tehát, hogy a város házat tartott fenn Budán a kapcsolattartás megkönnyítése céljából. A Szilágyi család rokoni szálait Kubinyi András kutatásai alapján az alábbi módon fejti ki Kulcsár Péter, a Szeged monográfia ezen korszakról szóló fejezetének szerzője: A pesti bírónak, Bodó Istvánnak „a családi összeköttetései között találjuk a Fithos, a Szentkirályi, a Mizsér, a Bartha, a Tatár, a Konya, a Sülyi, a Ládonyi és a Temesvári Nagy családot. Ha már most igaz a hír, hogy a szegedi Mizsérek egy tőről fakadnak a Bő nembeli somogyi Misserekkel, akkor rokonságban állnak a Laki Thuzokkal is, akik ugyané nemből erednek. A Thuzok révén pedig egyenesen a Hunyadiakig terjed a rokonság."

48 Ismeretes, hogy Reizner János a középkori Csanád megye déli részén feküdt Horogszegen birtokos Horogszegi Szilágyiakkal hozta rokonságba a szegedi Szilágyiakat.

49 Ha valóban így áll a dolog, akkor pedig Mátyás király közeli rokonságához tartoztak. Talán e feltételezett rokoni kapcsolat is közrejátszott Szilágyi László 1471-től 1486-ig terjedő „legfölsőbb és örökös" bíróságában. Szilágyi László maga sem volt szegény. Vagyoni helyzetére a halálát követő jogvitákból derül fény. Fiúörökös nélkül halt meg, mert vagyonát testvérei vagy unokatestvérei, a Bodók örökölték. Temesvári Bodó Mihály 1497-ben tiltakozott amiatt, hogy Ilona asszony, Szilágyi özvegye négy kőházát, amelyből kettő Szegeden, egy Váradon, a negyedik pedig Pécsett állt, eladja a pécsi szőlővel együtt.

50 A két szegedi ház közül az egyik a később Alsóvárosnak mondott területen, a másik a később Palánknak nevezett városrészen állt, mészárszéket tartottak benne. 1520-ban Sárszegi István birtokolta, később II. Lajos király a városnak adományozta. E palotát magas kőkerítés vette körül. Ennek ablakából lőtték meg Cserni Jovant 1527-ben.

51 Fekvőségei is lehettek, hiszen még nagy atyja, Antal szerzett birtokot Nagyszőreg, Belszőreg és Deszk birtokokon valamint Kistelek pusztán, amely ugyancsak a Marostól délre esett, és ekkor még nem szóltunk a család ősi birtokairól, amelyekkel mint nemesek bizonyára rendelkeztek.

52 Szilágyi hivatali tevékenységéről a középkori városi jegyzőkönyvek megsemmisítése miatt keveset tudunk. Ismeretes, hogy bírósága alatt 1471-ben a szegediek újabb SZEGED története 1. 434. KUBINYI 1966. 264-269. REIZNER IV. 69-70. HO V. 388-389. SZEGED története 1. 456-457. ÉRSZEGI 1982. 111., 114., 115. sz. SZEGED története 1. 503-504. ÉRSZEGI 1982. 88., 89. sz.