Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

kiváltságot nyertek a királytól a szerémségi bor szállításának adómentességére, sőt 1484-ben Mátyás király a szegedi és pesti kereskedőknek megengedte Kassán keresztül a szerémségi bor Lengyelországba szállítását, holott addig csak Tiszalucig vihették hordóikat. 1473-ban pedig a király ismét biztosította a szegediek számára a kunokkal közös legeltetést a kun pusztákon.

53 1485-ben a szegediek a főbíróval az élen károsították a szomszédos Dorozsmát és Szentmihályt valamint a várostól kissé távolabb lévő Gyékénytót és Bánfalvát, amelynek szántóit használták, valamint határában sáfrány termesztésére kerteket létesítettek. Szilágyi a dorozsmai Tóth Lőrinctől 19 arany forintot vett el, és ezen felül még 80 dénárra megbüntette. Az oklevél szerint minden ok nélkül. Az ügy miatt a lindvai Bánfi birtokok officiálisának panaszára Csongrád megye vizsgálatot folytatott, és a panaszt jogosnak találta.

54 Szilágyi László a város egyik szép, felfelé ívelő szakaszában töltötte be a főbírói tisztet. Nagy formámmú egyéniség, igazi úr volt. Csongrád megyei ispánsága mutatja: a korabeli politikai elithez tartozott. Bár bírósága idején a város előrehaladt, mégis úgy érezték kortársai: magának sajátította ki a várost a főbírói hivatal életfogytig tartó birtoklásával, hiszen halála után siettek a királyhoz kérésükkel, hogy Szegeden szűnjék meg az életfogytig terjedő bíróság szokása, és a város első elöljáróját évenként választhassák.

55 Zákány István főbíró családjáról és annak rokoni szálairól jóval szerényebb ismeretekkel rendelkezünk mint Szilágyiéról. A család neve jász vagy régi magyar nyelvi eredetű,

56 emlékét Zákányszék, Zákány homokja és a szegedi Zákány utca neve máig őrzi. A talán a Jászságból származó család tagjai a 15. századtól Szeged patríciusai közé tartoztak, és nemességet is szereztek. A família történetének első írásos nyomai a 16. század első feléből származnak. Zákány István mellett a család három férfitagja ismeretes ezen időszakból, akik papi pályára léptek. A főbíró testvére, Zákány Balázs már mint csanádi kanonok iratkozott be a bolognai egyetemre, ahol 1524-ben avatták a kánonjog doktorává, majd János király szolgálatába állt, és a király belső köréhez tartozott. Az első szegedi, akinek verse nyomtatásban megjelent.

57 Hogy Zákány Imre és Gáspár milyen rokoni fokon álltak a főbíróval, nem ismeretes. Róluk azt árulják csak el a források, hogy Imre 1529-ben Bécsben tanult, majd a csanádi székeskáptalan nagyprépostja lett, amelyre 1536 és 1539 között találhatók adatok. Gáspár neve 1534-ben tűnt fel a bécsi egyetem diákjainak anyakönyvében. 1540 és 1547 között mint a csanádi Üdvözítőről elnevezett társaskáptalan prépostjáról és székesegyházi főesperesről maradtak fenn adatok.

58 Zákány István 1524 és 1542 között Szilágyi Lászlóhoz hasonlóan ugyancsak hosszú ideig viselte a bírói tisztet, jóllehet közben, talán 1540-ben Tóth Mihály — aki SZEGED története 1. 461., 465., 475. ÉRSZEGI 1982. 66. sz. KlSKUNDOROZSMA 1995. 97-98. A vonatkozó rész Petrovics István munSZEGED története 1. 434-435. FNESZ 793-794. Zákány. SZEGED története 1. 477-478. BÁLINT S. 1975. 72-74. 53 54 kaja. 55 56 57 58