Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HÁM JÁNOS EMLÉKIRATA (1850)
kor a magyar alkotmányt felforgató pontokat a rendek nyilvános ülésén előterjesztették és felolvasták, senki sem mert felszólalni, és meg is szavazták, hogy azokat haladéktalanul felterjeszthessék a felsőtáblának. 13 Március 4-én, azaz a farsang három utolsó napját megelőző szombaton magánügyben Pozsonyból Bécsbe mentem. Március 7-én látogatást tettem őfőméltóságánál, gróf Apponyi György kancellár úrnál. 14 Az országgyűlési ügyekről folytatott beszélgetés során nem mulasztottam el megemlíteni, hogy nem értem, hogyan határozhatott észrevételek nélkül a rendek táblája e nagyfontosságú pontokban anélkül, hogy valaki a konzervatívok közül akár egy szót is szólt volna. Apponyi azzal nyugtatott meg, hogy a főrendek tábláján másképpen fog a dolog festeni. A félelem ugyan elhallgattatta a konzervatívokat a rendek tábláján, a nádor azonban, aki most Bécsben időzik, megfelelő utasítás birtokában fog visszatérni a gonosz tervek meghiúsítására és megsemmisítésére. Március 9-én Pozsonyba visszatérve értesültem arról, hogy mi minden történt, mennyire meggondolatlan támadásokat intéztek az országbíró 15 és mások ellen, akik a nádor távollétében az elnöki tisztet ellátták, és hogy egy ilyen sürgető kérdésben nem ültek össze a főrendek. Március 11-én elmentem a főrendek ülésére, hogy megtudjam miképpen áll a dolog, hogyan fogja elvetni a főrendek táblája a rendek követeléseit, de ámulva láttam, hogy teljesen össze vannak zavarodva, és ahelyett hogy megvitatnák és elvetnék a pontokat, azon töprengenek, miképpen mentsék életüket. Március 13-án 16 nyilvános gyűlés volt a főrendek tábláján. Gyűlés előtt magánbeszélgetésben elújságolták, hogy mi történt Bécsben, hogy Apponyi gróf kancellár leköszönt hivataláról és igazi forradalom tört ki, (amelyről azok, akik a titkos rendőrség útján majdnem mindent tudtak, sőt még az emberek érzelmeit is ismerni szokták, most semmit sem tudtak, vagy inkább a titkos rendőrség emberei játszották ki őket, akiket természetesen megvesztegettek). A gyűlésen ellentmondás nélkül fogadták el azokat a hírhedt pontokat, 17 amelyek alkalmasak voltak a forradalom előkészítésére. A nádor javaslatára pedig elhatározták, vagy inkább kimondták, hogy azokat azonnal Őfelsége elé kell terjeszteni, amelyet egy küldöttségnek kell el vinnie Bécsbe. A küldöttség, amely a két tábla számos tagjából állt, és amelynek elnöke maga a nádor volt, haladéktalanul el is indult Bécsbe. A nádor annyira szívén viselte az ügyet, hogy kijelentette, azonnal lemond a nádori méltóságáról, ha a szelíd lelkű Ferdinánd császár rögtön alá nem írja a küldöttség kívánságait. A könnyelmű és népszerűséget hajhászó főherceget, aki teljesen az ellenzékiek (már pedig az összes küldött ilyen volt) hálójába került, és semmit sem sejtett a bekövetkező eseményekről, még inkább fellelkesítették és feltüzelték azzal, hogy ha Ferdinánd vonakodna, akkor őt fogják Magyarország királyává választani. Rémhírekkel a jó császárt félrevezették, azt állítva, hogy Magyarországon a forradalom már készen áll, Rákos-mezején 30000 katona áll fegyverben, a 13 Kossuth 1848. március 3-án Balogh Kornél Győr vármegyei konzervatív követ felszólalásához kapcsolódva foglalta össze felirati javaslatát. 14 Apponyi György gróf (1808-1899) magyar királyi udvari kancellár (1846-1848). 15 Majláth György (1786-1861) országbíró. 16 Helyesen: március 14-én. 17 Az alsótábla március 3-i felirati javaslatát.
