Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

MEDNYÁNSZKY CÉZÁR BÁRÓ: EGY KATOLIKUS PAP VALLOMÁSAI (RÉSZLET)

Az április 26-i dicsőséges komáromi győzelem után a magyar hadsereg ahelyett, hogy a határon túl üldözte volna a menekülő ellenséget, Buda ostromára indult. Bi­zonnyal ez hatalmas és jóvátehetetlen hiba volt, de kit illet a felelősség? Nem tudom. Feltehetőleg Kossuth és Görgei eltávolodásának egyik sorsszerű következménye volt; bár úgy gondolom, az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem lehet csak az egyiküket hi­báztatni. Kossuth sokat várt Buda visszafoglalásától és a polgári kormányzó számára oly nagy volt a kísértés, hogy talán megbocsáthatjuk neki a visszavonulásra kiadott pa­rancsot. Azonban még ha százszor is kiadta ezt a parancsot, nem hiszem hogy Görgei engedelmeskedett volna neki, ha Bécs felett látja ragyogni csillagát, és ha valóban meg akarta volna menteni hazáját. 19 Ez az ekkor már ünnepelt személyiség, aki egy évvel azelőtt még arany vizsgáló volt egy pénzverdében, 20 közömbössé vált még a győzelem iránt is, és elfordult mindentől, amit a törvényes becsvágy kínált. Beleegyezett a visz­szavonulásba, talán azt feltételezvén, hogy nélkülözhetetlenné teheti magát azzal, ha hazája jövőjét kockára teszi. Ettől a perctől kezdve démon kerítette hatalmába — csil­laga leáldozóban volt, és az őrangyala, aki ez idáig vezette, kitárta szárnyait és tovare­pült, könnyek között, fel a mennyekbe. Hat hónap alatt a dicsőség csúcsára jutott, és Magyarország büszkeségévé vált; további hat hónap elteltével az egész nemzet Káin­ként emlegette. Vele tartottam Buda ostromára. Láttam, miként vesztegetett el tizenhét napot a vár alatt, amelyet az első napon ugyanúgy bevehetett volna egy rohammal, ahogyan azt később tette. 21 Szemtanúja voltam bátor tetteknek, sok drága élet kioltásának és a még értékesebb idő el vesztegetésének. Ó jaj, szegény hazánk! Végleg elvesztél, midőn kar­dod, Görgei csak látszólag szolgált téged! Mégsem lehet azonban egyedül őt felelőssé tenni a bukásodért, bár ő volt aki a hóhér kezére adott. Nem lehet feloldozni azt sem, aki Görgeit árulónak tartván nem követett el mindent, hogy lefegyverezze. Forradalom idején egyetlen kézben kell tartani a katonai és polgári hatalmat; ez talán szerencsétlen dolog, de a nemzet üdve mindenek felett áll, s mindenre feljogosít. Emlékeim elragadtak, feledém hogy személyes ügyeim lejegyzése céljából fogtam íráshoz. A valóságban azonban ez a két szál a háború idején összefonódhat. Jómagam nem sokat tettem. A dráma hol egyik, hol másik főszereplőjének közelében nekem csu­pán a néző szerepe jutott, és azokban az eseményekben éltem, amelyeket láttam. Saját egyéniségem megszűnt létezni ez idő alatt. Személyiségemet a háború végén nyertem vissza; addig ugyanis oly szeretettel és csodálattal adóztam Görgeinek, hogy inkább benne éltem, mint magamban. Tagadhatatlan, hogy vonzereje csaknem akkora volt, mint Kossuthé. Még cinizmusa is rejtett valamiféle bájt, mivel annyira ördöginek tün­tette fel magát, hogy senki nem hitt neki; s katonáinak imádata glóriát vont homloka 19 Görgei folytatni akarta a támadást Bécs irányában, de a rendelkezésére álló elégtelen erő miatt ar­ra kényszerült, hogy Kossuth és Klapka óhajának megfelelően Buda alá vonuljon. 20 A szabadságharcot megelőzően Görgei vegyészeti tanulmányokat folytatott a prágai egyetemen Josef Redtenbacher professzor irányításával. 21 Görgei arra számított, hogy a vár védői megadják magukat, ezért először nem vitt magával ost­romágyúkat. A vár sikeres megrohanása csak azt követően vált lehetségessé, hogy a várfalon megfelelő nagyságú rést lőttek.

Next

/
Thumbnails
Contents