Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
MEDNYÁNSZKY CÉZÁR BÁRÓ: EGY KATOLIKUS PAP VALLOMÁSAI (RÉSZLET)
szegény anyám! Azelőtt is igaz szívvel szerettem, de még ennél is nagyobb szeretetet érzek iránta, mióta ilyen megértő volt velem. Azonnal a hadsereg felé vettem utam, de csak 1849 első napján tudtam beállni, amikor éppen a főváros elhagyására készültek. Bemutattak Görgeinek, aki szívélyesen fogadott és akinek megemlítettem gondolatomat, amely már korábban megfogalmazódott bennem. E szerint az újonc zászlóaljak bátorításának, akiknek ereje egyelőre lelkesedésükben rejlett, jót tenne, ha a tisztek mellett egy fegyvertelen pap kereszttel a kezében vezetné őket a harcba. Azt szerettem volna, ha a nemzeti harc a parasztság szemében a keresztes háború jellegét ölti, és elképzeltem, milyen hatást gyakorolna a katonaságra a veszéllyel szembeszálló fegyvertelen ember látványa. Az események engem igazoltak. A tábornok, gyakorlatias ember lévén megértett és támogatta elgondolásomat, melynek megvalósítását rám bízta és törzslelkészi rangban 6 a vezérkarhoz osztott be. 7 Hozzáláttam, hogy az új szolgálat elvégzésére papokat verbuváljak, s mivel tudták, hogy tábori lelkészekre van szükség, sokan jelentkeztek. A haldoklók gyóntatására és a kórházak sebesültjeinek ápolására sokat találhattam volna, de nekem valóban eltökélt, sőt rendkívüli férfiakra volt szükségem, akik úgy tudják megállni a csaták viharait, hogy nem támadnak fel bennük azok a vérszomjas ösztönök, amelyeket a katonákban a vérontás felébreszt. Az elsők között jelentkezett egy magas piarista szerzetes; 8 nemes arcát fekete szakáll ékesítette és látszólag rendelkezett a megfelelő tulajdonságokkal. Elképzeléseim ismertetése után azonban tétovázott és három nap gondolkodási időt kért, mivel nem akart elfogadni egy ilyen ajánlatot gondolkodás nélkül. Három nap múltán újból felkeresett és magabiztosan kijelentette, hogy nem fog visszakozni. Be is tartotta szavát, és amikor Guyon seregei megrohamozták a Branyiszkói-hágót, ez a szerzetes papi talárban, kereszttel a kezében haladt felfelé a hadoszlop élén és a katonákat rohamra vezette. A táborban minden korlátozáson áttörtem. Addig papneveidei tanulmányaim, Matild 9 iránti szerelmem és papi tisztem határt szabtak természetes vágyaimnak. De a hadsereg nem volt ideális hely a tanulásra, vagy ábrándozó lelkipásztori munkára. Görgei maga is fiatal volt és ifjú, tüzes férfiak vették körül; mi, akik egyaránt készen álltunk a harcra és arra is, hogy jól érezzük magunkat. Mottónk ez volt: ha meg kell halnunk holnap (és erre fel voltunk készülve bármely pillanatban), legalább ma éjjel hagy ne foglalkozzunk vele; s nehéz lett volna ezt nálunk hívebben betartani. A tábornok elgondolása egyezett a mi hajlandóságunkkal; ő ugyanis azt akarta, hogy a tisztek jókedve terelje el a katonák figyelmét a Kárpátokon át végrehajtandó igen nehéz viszszavonulásról, hogy ne lássák olyan sötét színben a helyzetet. Azokban a városokban, 6 Grand-almoner = Qua-Feldsuperior = tábori főlelkész = törzslelkész. A fordítás során szándékosan Mednyánszky Cézár terminológiáját vettük figyelembe. 7 Mednyánszky kinevezésére 1849. január 5-én Vácon került sor. Magyar Országos Levéltár (MOL) Hadügyminisztérium. Általános iratok. (H 75) 1849:3553. 8 Erdősi Imre 9 Mednyánszky Hedvig, Cézár unokatestvére. BÁRÓ MEDNYÁNSZKY CÉZÁR az 1848/49. évi honvéd-hadsereg főpapjának emlékezései és vallomásai az emigrációból. Ford. és kiegészítette Óvári-Avary Károly. Budapest, 1930. 21.
