Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
LUBIK IMRE: EGY HONVÉD PAP RABSÁGA IDEJÉN ÍRT FÖLJEGYZÉSEI A SZABADSÁGHARCBÓL. A 3 8-IK HONVÉD VADÁSZZÁSZLÓ ALJ VISZONTAGSÁGAI 1849-BEN
műszereit, hogy a mutatkozó rác csapatok, talán nagy erőt gyanítva, bevonulni látszottak. Egy pár ágyú nekünk irányoztatván, suhogva visítottak a tekék szuronyaink fölött, s most kellett volna látni a már megedzett nép változását! Föl sem véve a golyókat, bízvást haladtunk; egyszerre, mintha Kaplmajszter 83 adott volna rá jelt, rákezdi jókedvűen dobolni vagy két szakasz legény: Csak úgy önként állottam zászlóm alá, Kedves hazám hő szerelme vitt reá. Hull a golyó, mint a zápor úgy esik, El nem hagylak édes hazám utolsó csepp véremig! Nem kell nekünk rexum, kerdajk! abmasir! 84 Mikor áztat hallja szívem, csak úgy sír! Mondja meg hát magyarul, hogy mit akar? Mégis érti, mégis teszi, szívesen azt egy magyar. Hej! Régi szép idők! Hej! Dicső jelenet! Gyakran, ha most Reád emlékezem, Lelkem kéjtől Reszketni érzem. Seregünk már a városba vonult, s bocskoros rác atyánkfiai bizony kivertek már itt néhány ablakot; a szegény aradiak nekünk estek nagy örömmel, de meg azt is mondták: „bárcsak valamivel hamarább jöttek volna". Erre még jobban felbőszültek csoportjaink, feledve az aradiak szíves fogadását. Hej! Mert hát ilyen a magyar! S ki ne ismerné itt el népünk nemes jellemét? A zsinagóga előtt vagy húsz rác nyújtózott kényelmesen, tapasztalván már ők ekkor Meszmer urambátyámnak delejes álmát, s ittott egy honvéd fetrengett a sárgalábú halál arszlányfinom karjaiban. De amit Szilágyi Sándor 85 mond, hogy bejöttünkkor legalább száz halott feküdt a piacon, elhiszi, ő lássa! Annyit tudok, hogy az egyesült osztrák és rác hadsereg visszavonult a zsinagóga melletti utcába, hová elérvén seregünk, azonnal „rajta" ordításokkal szuronyt szögezve rohanta meg az ellent, hanem rögtön egy pár kartács szórta közinkbe golyózáporát. Aki ismeri a kartácsot, s tudja, hogy két ágyúlövésre 120 diónyi golyó röppen széjjel, az tudni fogja, miért lehet a kartácsot záporral egybehasonlítani? Seregünk egy része hirtelen földre lapult, s újra előtörve sebesen nyomult befelé, míg az első sorok kevés tüzelés után szuronyaikat kezdek igénybe venni. Főtisztjeink az utca szélén, a házsokarmester (ném.) Rechts um! „Wer da"-k, abmaschieren! — Jobbra át! [Állj] ki vagy-ok, indulj! (ném.) Szilágyi Sándor (1827-1899) történész.
