Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

LUBIK IMRE: EGY HONVÉD PAP RABSÁGA IDEJÉN ÍRT FÖLJEGYZÉSEI A SZABADSÁGHARCBÓL. A 3 8-IK HONVÉD VADÁSZZÁSZLÓ ALJ VISZONTAGSÁGAI 1849-BEN

most mi a Szabadság!" Ezzel kirontott az ajtón, felfog egy nagy csomó nádat s be­gyújtja a kályhát hatalmasan, mire a rác neki rohan. Ez is kap egy égő nádszálat, oly remekül a szemének viszi, hogy esze nélkül ugrott be az öreg; már volt meleg. Vacsorára Miklós egy vakablakból jó nagy tál tojást rántott elő, de már erre csakugyan ellepte szegény fösvény baj szövő gazdánkat a tüdőgyulladás, iszonyú ordí­tást kezdett. Miklós azzal felelt, hogy egy tojást úgy vágott az öreg koponyájára, hogy majd a holdvilágba repült tőle, s lőnek az ő ősz fürt[j]eiből gyönyörű sárga kaméliák. Tyű... bú... bú...maú! — kezdé az öreg dragonyos, mennykő-riadással akkor ne­ki szaladt az ajtónak, s azt hittük talán, meg sem áll Komáromig. De bizony megállott pedig, mintha lebakolták volna. Egyszercsak benyitja az ajtót s valami vászoncselédet hoz a karján. No — gondolám hirtelen — ez legalább is valami egri hajadon, aki most egyenkint szedi ki a szempilláinkat! Miklós amúgy hamis oldaltekintettel közeledelt ehhez a csinos villogó szemű Kleopátrához, hanem ez hirtelen, mint a sas robbani szokott, felkap egy fejszét vala­honnan s úgy sújt vele Miklós felé, hogy ha ez meg nem ragadja egy perc alatt, nem tudom: hősünk nem jut-e valami Csákó sorsára. De most már komolyan kezdtem csillapítani Miklós pajtásomat, mert azt hittem, baj lesz a dologból, hanem ő szokott szójárásával élvén, kacagni kezdett a nő bátorsá­gán, s hátulról hirtelen nekiugrott, egy ügyes fordulattal átkarolta s összefogta a két kezét, hogy a rác végkép elveszte az eleven muníciót. Most már a lánynak kellett ne­vetni, hogy eressze el. így végződött kalandunk Nagybecskereken; majd Écskát és Melencét látogattuk meg, hol mind szegény oláhok laknak. A férfiak bocskorban és báránybőr süvegben, az asszonyok cifra piros sallangokkal elöl-hátul. Itt már a valódi gyakorlatokhoz fog­tunk néhány napig, s egyéb különös nem történt, minthogy a szép rác leány ezentúl jó ebédet és vacsorát hozott. Lám! — megmutatta neki Miklós, hogy verik nálunk a cigányt?!

Next

/
Thumbnails
Contents