Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
LUBIK IMRE: EGY HONVÉD PAP RABSÁGA IDEJÉN ÍRT FÖLJEGYZÉSEI A SZABADSÁGHARCBÓL. A 3 8-IK HONVÉD VADÁSZZÁSZLÓ ALJ VISZONTAGSÁGAI 1849-BEN
[LUBIK IMRE: 1 ] EGY HONVÉD PAP RABSÁGA IDEJÉN ÍRT FÖLJEGYZÉSEI A SZABADSÁGHARCBÓL. A 38-IK HONVÉD VADÁSZZÁSZLÓALJ VISZONTAGSÁGAI 1849-BEN Káplári hivatal. Mentem, mendegéltem, vagy mit is beszélek? Gyors fakóm vitt hátán, mint igaz, hogy élek! Gyéren történik most különös esemény az emberrel, mert, hogy valaki megbetegszik, aztán, mint a magyar szokta mondani: „a pudli se néz rá" —, hogy valaki elveszti kedvesét, barátját, s e mellé a nagy lutriból legkomolyabb szándék mellett se tud nyerni, hogy megutálja az emberek nagy részét, mint a nadragulya bogyóit, és hogy végre is valahára vége legyen ennek a sok „hogy"-nak, másként úgy járok vele, mint Berkes Sámuel uram a prédikációval —, mondom, ez mind oly természetes, miszerint minden órában, s mindennap észlelhető bagatell. Én tehát, ki a jelenben mit se látok szemüveg nélkül, jövőmben pedig perspektívummal se pillanthatok meg számomra olyan kis örömet vagy reményt, valamint egy pulykacomb, persze csak a múltba akarok kalandozni. Míg egy év történetét leírom: annyi igaz, hogy hazudni nem akarok, mert hisz azért hazudott naplóm elején Garay 2 obsitosa, hogy én igazat mondjak, s így aki nem képes átlátni, miképp mehet át az ember annyi változatosságon keresztül egy év alatt, az ne higgye bár a történetet, részemről annál jobb. Hja, kedves olvasó, aki talán e sorokon végigfutsz, bizony hálát adhatsz az Istennek, hogy annyi zimankós histórián nem baktattál keresztül mint én. Amit most olvassz[sic!], az csak „egy csepp" az én éltem szenvedéseiből. Mert hidd el, hogy rajtam már sok szerencsétlen példabeszéd beteljesült; így például: 1. Maga kárán tanul a magyar. 2. Késő ünnep után kántálni. 3. Kötve higgy a komának. 4. Elátkozott, aki emberekben bízik. 5. Ember tesz fogadást, eb aki megállja. 6. Se pénz, s posztó. 7. Ruháid őrizve legyenek, hogy el ne vigyék a lengyelek. Szóval annyi szent példabeszéd teljesült be rajtam, hogy még halálom előtt legalább tizenöt perccel a zsidók könnyen Messiásnak hihetnek. No de hogy is ne, nyájas olvasó? 1 Lubik Imre (Tamásfalva, 1833[?] - Rimaszombat, 1862) levéltárnok, 1848-ban katolikus papnövendék volt. 2 Garay János (1812-1853) költő.
