Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
BEVEZETÉS
lenére is jó megfigyelőnek bizonyult. Ilyen módon feljegyzéseik ma is értékelhető helytörténeti és köztörténeti adatokat őriztek meg, és mindenek előtt a katonaság és a polgári lakosság kapcsolatáról nyújtanak hiteles képet. Előnyük, hogy — egy sajátos látásmódon keresztül — pontosabb képet tárnak elénk a közvélemény alakulásáról, mint a politikai és üzleti érdekeknek oly gyakran behódoló sajtó. Feljegyzéseik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének egyházi interpretációit tárják fel az olvasó előtt. 28 A naplókat, illetve visszaemlékezéseket nem különítettük el egymástól. A forrásokból többnyire egyértelműen kiderül, hogy naplóról, vagy memoárról van-e szó. Kivételt képez Piry Cirjék János „napló"-ja, amely műfajilag a memoárok közé sorolható. A forrásokat a mai helyesírási és központozási szabályok figyelembevételével közöljük (pl. october helyett október). Azoknál az idegen szavaknál, amelyek már meghonosodtak nyelvünkben, szintén a magyar írásmódot használjuk. Nem változtattuk meg Hám János latin nyelvű védiratának helyesírását, és stilisztikai okok miatt csak közelítettük a mai helyesírási szabályokhoz Lubik Imre visszaemlékezését. Utóbbi anyagban a nem magyar szövegrészeket szándékosan meghagytuk eredeti írásmódjukban. Hám latin nyelvű iratában és Lubik visszaemlékezésében a személynevek is változatlan alakban szerepelnek, míg a többi emlékiratban a nevek írásánál az adott személy által használt alakhoz ragaszkodtunk. Szögletes zárójelbe téve a szerkesztő kiegészítései, megjegyzései olvashatók. A forrásokat lehetőség szerint az eredeti kéziratok alapján rendeztük sajtó alá, de ahol erre nem nyílt lehetőségünk, ott nyomtatott szövegeket használtunk. A sorban az első Eperjesy Ferenc naplója, amely a Heves megyei nemzetőrség 1848 augusztusi harcaiba enged bepillantást. A napló először Lukinich Imre gondozásában, 1941-ben jelent meg, s mivel a kézirat jelenleg nem található, mi is innen vettük át az anyagot, jegyzetanyagát pedig — hasonlóan valamennyi itt közölt anyaghoz — átdolgoztuk. 29 Hám János szatmári püspök védiratának latin nyelvű másolata, majd annak magyar fordítása következik a sorban. 30 Hám emlékirata már sokakat félrevezetett, tekintettel arra, hogy egy letartóztatástól félő, meghurcolt ember önigazolásáról van szó, amit gyakran figyelmen kívül hagytak. Az irat fogalmazványát még 1928-ban közzétette Scheffler János, akinek fordítását felhasználtuk ugyan, de bizonyos pontokon módosítottunk is rajta. 31 Az emlékirathoz kissé önkényesen hozzáillesztett ún. „függelék" közlésétől eltekintünk, ez stílusában sem illik a védirathoz, és időben is jóval később keletkezett. A közlés elhagyása mellett szólt az is, hogy az emlékiratnak csak az álta28 HERMANN RÓBERT: Műfajok és tendenciák az 1848-49-es polgári memoárirodalomban, in.: Szószék és csatatér. S. a. r.: Hermann Róbert. Budapest, d. n. [2000.] 9-34. 29 EPERJESY FERENC tábori lelkész naplófeljegyzései az 1848-i szerb hadjárat idejéből. S. a. r.: Lukinich Imre. Hadtörténelmi Közlemények 42. (1941.) 212-245. 30 Prímási Levéltár Hám János iratai Nr. 430. 31 HÁM JÁNOS szatmári püspök és kinevezett prímás emlékiratai 1848/49-ből. S. a. r.: Scheffler János. Budapest, 1928. Az emlékirat egy részletét Scheffler fordításában ismét közölte: A föld megőszült. Emlékiratok, naplók az abszolutizmus (Bach) korából. I. k. Budapest, d. n. [1985] S. a. r., előszó, bev.: Tóth Gyula. 203-238.
