Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

BEVEZETÉS

lünk közölt részét küldte meg Meszlényi Gyula szatmári püspök a Prímási Levéltárba, mi pedig ennek a mindeddig publikálatlan másolatnak a közlésére vállalkoztunk. Horváth József piarista szerzetes naplója főként a lévai eseményeket örökítette meg 1849. január 10-től október 4-ig. A napló még nem jelent meg teljes terjedelmében, de néhány részletet már közölt belőle Koltai András 1998-ban.

32 Az alábbiakban a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárában található kézirat alapján közöljük a naplót.

33 Sajátosan mostoha a sorsa Koller János adonyi adminisztrátor (majd plébános) naplójának. Ő nem volt a fegyveres önvédelmi harc támogatója, s így csak nehezen boldogult híveivel. 1849. január 30-án kelt levelében például arról panaszkodott Farkas Ferenc káptalani helyettesnek, hogy ő ugyan kihirdette Windisch-Grátz herceg proklamációit, „de a népnek, mely a magyar ügy mellett még jelenleg is rendületlenül küzd[,] legnagyobb ellenszenve nyilatkozata között".

34 Az adonyi História Domus-ból kiemelt és külön egységként kezelt feljegyzéseknek már három kiadásuk is volt, de teljes egészében még mindig nem publikálták őket.

35 Az itt közölt változat alapjául, amely az adott időszak teljes anyagát tartalmazza, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban található fénymásolat szolgált.

36 Az összeállításban a papnövendékeket Lubik Imre naplója képviseli. A szerző stílusa olyannyira sajátos, hogy itt kis mértékben el is tértünk a kiadás során követett általános elveinktől. Értéke, hogy szórakoztató volta mellett számos olyan momentumot is megőrzött az utókor számára, amelyet a mítosszá váló történeti emlékezet legszívesebben elfeledett volna. A visszaemlékezés név nélkül, 1908-ban jelent meg először, s mi is ezt tekintettük a kiadás forrásának. Az anyagot, hasonlóan más naplókhoz és visszaemlékezésekhez, jegyzetekkel láttuk el.

37 A visszaemlékezés szerzőjét Katona Tamás kutatásai alapján sikerült azonosítanunk.

38 Ezt a kutatási eredményt maga Lubik is alátámasztja, amikor visszaemlékezésével egybevágóan, a „Fogoly bácsi regekoszorúja Szepsiben" című munkájának 1-ső füzetében („A furfangos naplopó") a következőket írta: „A herceg hangos nevetéssel vitte magával a rongyos vándort, éppen úgy 32 Részletek HORVÁTH JÓZSEF lévai piarista naplójából. Az 1849-ki tábori, és ezzel rokon — Léva városát érdeklő eseményeknek — rövid vázlata. S. a. r.: Koltai András, in.: Piaristák részvétele a szabadságharcban. S. a. r.: [Varga Miklós.] Veszprém, 1998. 54-57. 33 Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára For. 0-6. V. 171. Nr. 29/4. 34 Székesfehérvári Püspöki és Káptalani Levéltár. Egyházmegyei iratok. Nr. 4502. 1849:97. 35 Szemelvények KOLLER JÁNOS adonyi adminisztrátor naplójából a szabadságharc idejéből. (18481852). S. a. r.: Lendvay Zoltán, in: A Székesfehérvári egyházmegye névtára 1983-ban alapításának 206. évében. Székesfehérvár, 1983. 43-62. Valamivel teljesebb, de még mindig hiányos közlése: LENDVAY ZOLTÁN: Adony a történelemben. Adony, 1996. 101-115. A 105. oldalon egy olyan bekezdés is olvasható, amelynek nem Koller János a szerzője. Ez utóbbi közlést átvette kötetébe Elmer István is: A haza, az egyház és a trón érdekében. A magyar katolikus egyház 1848-1849-ben. S. a. r. és bev.: Elmer István. Budapest, 1999. 221-230. Ez esetben a sajtó alá rendező nem csak a kihagyásokat vette át, hanem a 223. oldalon a naplóban nem szereplő bekezdést is. 36 Szent István Király Múzeum. Helytörténeti Adattár. Nr. 6937/98. 37 Egy honvédpap rabsága idején írt följegyzései a szabadságharcból. A 38-ik honvéd vadászzászlóalj viszontagságai 1849-ben. S. a. r.: Göbl Henrik és Telléry Gyula. Igló, 1908. 38 BARCY ZOLTÁN - SOMOGYI GYÓZÓ: A szabadságharc hadserege. 1848/49 katonai szervezete, egyenruhái és fegyverzete. Előszó: Katona Tamás. [Budapest, 1986.] 243.