Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
KOLLER JÁNOS ADONYI RÓM[AI] KATH[OLIKUS] PLÉBÁNIA ADMINISZTRÁTORÁNAK NAPLÓJA 1848-RÓL
Május 3-án A magyar tábor Ercsinél Aulich magyar tábornok 19 Ercsinél hidat veretve, ezen vonult átal hadtestével, ennek megtekintésére lerándulék Ercsibe. Itt volt alkalmam a két tábor készületeit egybehasonlítani, a magyarokét ugyanis és Jellaőic-ét, és őszintén meg kell vallani, hogy a különbség, melyet találtam, oly nagy volt, hogy egyedül az isteni gondviselésnek és a magyarok példátlan lelkesedésének kell tulajdonítanom a folytonos győzedelmet, melyet e rosszul felszerelt magyar sereg a már rendezett és jól betanult katonaságán Ausztriának nyerhetett. Itt találkoztam a volt pesti káplán[n]yal, Schwendtnerrel 20 (később pest-belvárosi apát-plébános lett) mint magyar tábori pappal egészen világiasan öltözve bajusszal, szakállal, valamint volt csákvári káplány Lenzsér Ignáccal, 21 ki megunván papi állomását honvéddé lett, s most már mint hadnagy hosszú bajusszal élé világát. Május 27-én A függetlenség kihirdetése E napon, mint pünkösd első napján is, hirdettem ki egész ünnepélyességgel az adonyi szentegyházban a debreceni országgyűlésen kimondott függetlenségét Magyarországnak. A község elöljárói zene kísérete mellett a nemzeti zászlóval tarackok durrogása között indultak el a járásbeli szolgabíróval együtt a városházától a szentegyházba, hol felvilágosító beszéd kíséretében elolvastam híveimnek a híres függetlenséget. Énekes mise után, hason pompával amint jött, tért ismét vissza az elöljáróság a városházához. Délután történt az újoncozás, maga Adony mintegy 40-et állított, de a parasztok, különösen a német ajkúak nem adák oda gyermekeiket, hanem inkább 400, sőt több forintokon is helyettesítenek ezek helyett. Nevezetes volt ez alkalommal Steirer Mihály molnár hazafisága, aki bár nem tartozott, saját jószántából állított egy 400 forintos legényt a hazának. Június 6-án. Böjt. A nemzeti böjt szigorúan megtartatott, nem csak a köznéptől, hanem azoktól is, akik különben soha nem szoktak volt böjtölni. Ami valóban mosolygásra méltó, mert ha ez esetben célhoz vezető eszköznek találtatott a böjt, miért nem ilyen ez akkor is, midőn az anyaszentegyház rendeli? Ezen böjtöt Kossuth rendelé el. 19 Aulich Lajos (1793-1849) német származású honvéd tábornok, a 2. hadtest parancsnoka. BONA 1987. 95-96. 20 Schwendtner Mihály (1820-1885) római katolikus pap, a szabadságharcban a 2. hadtest tábori lelkésze. ZAKAR PÉTER: A magyar hadsereg tábori lelkészei. Budapest, 1999. (ZAKAR 1999.) 153. 21 Lenzsér Ignác (1818-1877) római katolikus lelkész, hadnagy, majd főhadnagy a 49. honvédzászlóaljban. BONA GÁBOR: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. (Második kötet: HQ) Budapest, 1998. 384.
