Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
KOLLER JÁNOS ADONYI RÓM[AI] KATH[OLIKUS] PLÉBÁNIA ADMINISZTRÁTORÁNAK NAPLÓJA 1848-RÓL
Június 14-én Nemzeti ünnep Az adonyiak a kormány rendelte ünnepet a haza boldogulásáért ma ünneplék meg, nagyobb ájtatosságot tanúsítanak ez napon, mint az anyaszentegyház sátoros ünnepein. Ma hirdetem ki nékik a kormány rendelete szerint a keresztes háborút, nem hiszem, hogy ez időben célirányos eszköz légyen. A protestánsok, kik sírjoknál sem tűrik a feszületet, hogyan fogják ezt a harcban követni? Hát a zsidók, akik a kereszten függőt reá feszítették, mit mondanak majd ehhez? — Ó századunk indifferentismusa 22 és te keresztes háború, egyeztessen meg benneteket, aki tud, de én ezt fel nem fogom. — Ezen eszközre a magyar nemzetnek szüksége nem volt. — Ezt a jelenkor nagy része nem helyesli, az utókor mosolyogni fogja. — Július 2-án Önkéntes katonák A hazaszeretet annyira lelkesíté az adonyi magyar ifjúságot, hogy közűlök nyolc a helybeli segédtanítóval minden felszólítás, vagy biztatás, vagy jutalom nélkül önként felmentek Pestre és a magyar katonaság közé beállottak. Aki az eddigi úgyszólván fogdosási modort ezen jelenettel egybehasonlítja, a lelkesedést elgondolhatja. i Július 8-án Az adonyi búcsú A július 2-ára esett búcsút, mint utána következett vasárnapon, e napon tartottuk meg, ez majd szomorúvá lőn, mert a közeledő muszkák elől megszökött, és magát Rácalmáson felállított vármegyei tisztikar éppen ezen napra rendelte a népfelkelést, miszerint minden egyén 18 évestől 30-ig az ellenség elé menni tartozik. Volt az asszonyok részéről sírás, a gazdák részéről az aratás miatt sopánkodás. Azonban az egésznek fordulatot adott azon hivatalos rendelet, miszerint Görgei tábornoknak Komárom mellett kivívott győzedelme a népfelkelést szükségtelenné tette. Nevezetes vala e búcsú körül még az is: miszerint contionátorom, 23 kit e célra meghívtam volt, t. i. Pados János fejérvári szentszéki jegyző 24 ahelyett, hogy ezen ünnepélyre megjelent volna, egy levélben tudtomra adja, miszerint a hazát veszedelemben látván, mint jó honfi kötelességének látja a honvédek sorában állani, s vagy győzni, vagy meghalni a hazáért. Sajnálom a fiút, mint legjobb barátomat, mert meggyőződésem szerint ezt sem betyárságból, sem más mellékes okból nem tette, hanem tiszta hazafiúságból, amiért is a legveszedelmesebb helyeket keresendi, még áldozatul nem fog esni. — Vezérelje az Isten. 22 (hit)közönye (lat.) 23 szónokom (lat.) 24 Pados János (1820-1892) római katolikus lelkész, őrmester a 10. honvédzászlóaljban. ZAKAR 1999. 147-148.
