Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
A sáskák így nem pusztíthattak szőlők, kertekben, mint ezen ehetetlen babon hízott emberfaj, vagy inkább szörnyetegek, 124 éretlen gerezdek, kolompár — és mi úgy is kevés volt — gyümölccsel töltötték telhetetlen bendőjüket; kukoricák között szabadon barangoltak ezen vad marhák. 125 Isten! Miért... 126 Auguszt. 26-án Délelőtt ismét 4 zászlóalj gyalogság húzódott át városunkon keresztül Barsra. Ma olvastam Komáromban augus. 22-én kelt Klapka várparancsnok és Ujházytól 127 aláírt hirdetményt, melyben értesíttetik az illető közönség, hogy august. 21-én fegyverszünet köttetett 14 napra; vegyes küldöttség küldetett Görgei Artúrhoz, a többi magyar sereg vezéreihez, a muszka tábor főhadiszállására, Grabbe muszka tábornokhoz. 128 Aug. 28-án. Rémület, páni félelem zavarta meg a lakosokat; a kir. biztos Mátyus 18 ezer pengő forintot követelt a várostól, rablással, felgyújtással fenyegetvén, ha ki nem fizettetik. Küldöttség folyamodott Grabbe tábornagyhoz, előadván ezen kívánság teljesítése lehetetlenségét. A tábornagy csodálkozva hallotta a küldöttség panaszait, maga mit sem tudván a dologról és megnyugtatva bocsátotta el őket, és a biztos követelése pusztában hangzott el. Mi indíthatta a királyi embert ily sarcolásra, miután az orosz sereg mindenben kielégéttetett? Az orosz tisztekről általán elmondhatni a dicséretet; viseletök — szelídség — megelőző tisztelettel kivívták, megnyerték a lakosság szeretetét. Nyájasan simultak ők a magyarokhoz, poharazó társkörökben éltették a magyart. Augusztus 29-ke. Az orosz sereg egy része elköltözött. Épp reggeliztem, midőn szomszédom azon váratlan, egyszersmind leverő hírrel lepett meg: hogy a múlt éjjel Bécsből érkezett futár által Grabbe tábornagy értesíttetik Kossuthnak belgrádbani elfogatásárúl, mely alkalommal a sz[ent] korona is a németek kezébe került. (Hazugság!) 129 Auguszt. 30-ik. Dobszó csődíté össze az embereket, feszült kebellel várják a hirdető hangját, mert most minden óra új fordulatot szül. A dob szűntével felemeli szavát a váras embere, s kimondja a kir. biztos nevében: hogy a Kossuth bankjegyek, mint érvénytelenek, a városházánál működő küldöttség kezébe szolgáltassanak. Ma kerültek kezemhez Bécsből érkezett Radlinszkytól szerkesztett ily című „Slovenske Noviny" lapok; hasonlók tartalmukra nézve a boldogult „Magyar Or"höz. Dorongolja a magyarokat, emeli a tótokat, és tót vagy szláv fajú nemzeteket; 124 Az utóbbi három szó tintával áthúzva, így nehezen olvasható. 125 Utóbbi három szó tintával áthúzva, alig olvasható. 126 Az itt következő mondat vakarás és tintával történt áthúzás következtében olvashatatlan. 127 Ujházy László (1795-1870) Sáros vármegye főispánja, kormánybiztos. 128 Grabbe, Pavel Hrisztoforovics (1787-1875) a cári hadsereg altábornagya. 129 Kossuthot sosem sikerült elfogni az osztrák hatóságoknak. A koronát Szemere Bertalan és társai 1849. augusztus 23-án elásták az Orsovát Havasalfölddel összekötő út mentén. Négy évvel később, 1853. szeptember 8-án akadtak rá rejtekhelyére a császári hatóságok.
