Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA

rombaság felső potenciájára emelve —, tanúsítá Ő irreverenciája

14 a szerzetes társak estélyi asztalánál. Fűit is P[ater] Varga László.

15 Január 16. Délelőtti 11 órakor kitűzettek a sárga-fekete zászlók a városházán, reformátusok tornyán; proklamációk ragasztattak a szegletházak falaira; közűlök egyikében az elpártolt katonaságot hívja vissza Windisch-Grátz, közbocsánatot ígérvén az őrmestertől lefelé a közlegényig, a tiszteket igazolás végett ítélőszék elé rendeli; a másikban felszólítja a népet engedelmességre, ígérvén a híveknek oltalmat, a megtérőknek bocsánatot, a pártütőknek kivégeztetést; a harmadikban Kossuth Lajos és a Honvédi Bizottmány tagjai földönfutóknak hirdettetnek, kimondatik, hogy aki a biztosoktól bármily parancsot fogad el, halállal büntettetik.

16 Délután új csapatok érkeztek, miért is a katonaság annyira szaporodott, hogy egy közönséges házban 30-60 csoportozott. A tanodái szobák telvék, azonkívül egy zárdai cellában a tüzérség irodája helyeztetett. Kenyér, bor, hús részletek bőven osztattak a legénységnek, valamint széna, abrak adatok

17 [sic!] a lovaknak. Nem csak a megyei helységekből szállíttatott élelem, hanem más távoli hatóságokból is; Pest megyei dunakeszi szekerekkel találkoztam. Január 17. A polgárok fegyverei elkoboztattak. A katonaság mégis városunkban tanyáz; valóságos sarc, mely a lakosság kedélyét leverte, lehangolta; panaszos kifakadások tanúsítják az elégületlenséget, a leglelkesebbek csüggedezni kezdnek. Kik a magyar sereg vitézségében helyhezék [sic!] bizalmukat, fájdalomsajtolta fohásszal mondják: vége a magyarnak! Úgy rémlik, mintha közelgne a nemzetet megsemmisítő vas idő. De bízzunk az Istenben, Ő a nagy, igazságos, jóra fordíthatja sorsunkat! Délután Gregori vendéglős két fegyveres katona kíséretében Csorich tábornagy

18 elébe vezettetett, vádoltatván, hogy mérgezett bort mér a katonaságnak. A bor chemice (vegytanilag)

19 megvizsgáltatván tisztának találtatott. Az egész dolog így volt: az alja seprővel vegyesen méretett, mi természetesen hajtószer vala az úgyis hidegtől megindult német hasnak. 14 „Ő tiszteletlensége." Szójáték ő tisztelendősége helyett. 15 Ő Varga László atya volt. (Áthúzva: „Ludovicus".) Varga László (1818-1862) piarista szerzetes, 1849-ben a lévai iskolában a grammatika tanára. LÉH-KOLTAI 1998. 405. 16 Alfréd zu Windisch-Grátz tábornagy Győr elfoglalását követően, 1848. december 29-én az OHB tagjait és az OHB által kiküldött kormánybiztosokat „törvényen kívülieknek és földönfutóknak" nyilvánította. 1849. január 7-én, Budán kelt proklamációjában sürgette az ország lakosságának meghódolását. 1849. január 12-i proklamációjában pedig a honvédségben szolgáló egykori cs. kir. katonákat ismételten átállásra szólította fel. Az említett kiáltványokat közli: Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott Hirdetményeknek. I. füzet. Buda, 1849. 32-33., 35-36., 38-39. V. ö.: HERMANN RÓBERT: Megtorlás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után. Budapest, 1999. 17-18. 17 adagok 18 Csorich von Monté Creto, Anton, báró (1795-1864) cs. kir. altábornagy, hadosztály-, később hadtestparancsnok, végül hadügyminiszter. 19 A zárójelbe tett szó utólagos betoldás.