Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN
Hdvségneyek Jenő Kalló Székelyhíd 8 7 7 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 Pásztó Tur Cegléd Futak Pankota Nagylak Székelyhíd Vári Bodrog Erdőd Pata Apáti Feltót Szakoly Madaras Centralitási pontok 17 17 16 15 14 13 13 13 11 11 9 8 7 7 6 Simánd Pásztó Cegléd Pankota Nagylak Erdőd Szakoly Munkács Bodrog Pata Feltót Madaras A külföldi egyetemekre beiratkozottak száma, mint a magyar városiasság ismérve hosszú ideig egyedüli olyan számszerűen is értékelhető kritérium volt, amely alapján a hazai városias települések rangsorát meg lehetett határozni. Nem véletlen, hogy ezt a módszeremet, pontosabban annak eredményeit az eddigi szakirodalom is átvette. 48 Én ugyan ezt csak egyik kritériumnak tartottam, és nem voltam teljesen meggyőződve arról, hogy ez egyrészt pontos rangsort nyújthat, másrészt, hogy nem tartoznak más települések is a jelentősebb városok, és mezővárosok közé, ahonnan esetleg kevesebben, vagy egyáltalán nem mentek egyetemre. Régebbi tanulmányomban az 1440-1514 között a bécsi és a krakkói egyetemekre beiratkozottak közül csak azokat a településeket vettem figyelembe, ahonnan legalább nyolcan származtak. 49 Most kibővítettem a beiratkozok számát, és felvettem azokat a településeket is, ahonnan legalább öten tanultak külföldön. Ez az Alföld viszonylatában 14 településsel bővítette a listát. így összesen 38 helység van, ahonnan külföldi egyetemekre jártak. Táblázaton rangsorrendben állítottam össze őket, egymás mellé állítva csökkenő számsorrendben az egyetemre beiratkozottakat, és azon települések centralitási pontjait, ahonnan ezek származtak. Ami engem is meglepett, amikor táblázatomat megnéztem, az az volt, hogy a sorrend a két táblázatnál majdnem azonos, és ha figyelembe veszem, hogy az azonos számú beiratkozok, vagy azonos pontszámú helységeket betűrendben adtam meg, akkor a sorrend még inkább megfelel egymásnak. Vannak természetesen eltérések. Egerből pl. aránylag kevesebben mentek egyetemre, mint ahogy a város centralitási pontja alapján gondolnánk, viszont Tur egyetemre járói száma szerint előkelőbb helyet foglal el, még Debrecent is megelőzi. Nyilvánvaló természetesen, hogy a továbbtanulásnál szubjektív okok is közrejátszottak, így lehet, hogy valamelyik település előbbre kerül a rangsorban. DRASKOCZY i. m. 100. — SZAKÁLY i. m. 16-19. Ld. fenn, 24. j.