Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN

A régió 17 legvárosiasabb települése közül, (akiknek 21-42 centralitási pontja volt) 15 tartozik a 21 legtöbb egyetemistát adó helység közé, azaz ezek 71,4%-a az élvonalt jelenti. A hiányzó kettő közül Munkács is előfordul az egyetemre járók listáján, azonban csak nagyon hátul, Kalocsa viszont hiányzik. Az sem lehet véletlen, hogy a 16-20 pontos kategória többsége, 10 település (55,6%) adott egyetemre járókat, a 1115 pontosból pedig 7 (18,9%), a 6-10 pontosból 5 (3,5%), míg a legalsóból egy sem található itt. Céhek száma az alföldi régióban és centralitási pontszámuk A város neve_ Centralitási pontszáma _ Tizenkét céh: Pest 41 Hat céh: Debrecen 26 Három céh: Asszonypataka 29 Szeged 42 Várad 41 Két céh: Szatmárnémeti 27 Zenta 12 Egy céh: Beregszász 21 Eger 33 Gyöngyös 24 Gyula 27 Munkács 21 Szond 18 Temesvár 32 Tur 17 15 város és 39 céh. A céhszervezet megléte egyik igen fontos mutatója a városiasodásnak. A baj csak ott van, hogy a céh adatok fennmaradása igen esetleges. Erre a legjobb példa Pest városa. Amennyiben a város jegyzője, Magyi János nem másolta volna be formuláskönyvébe 11 városi céh kiváltságlevelét, akkor alig tudnánk valamit a pesti céhekről. Még így is majdnem biztos, hogy jóval több céh működhetett a városban. Mivel a túlnyomó többségben magyar anyanyelvű városban német mészároscéh működött, kellett magyar mészároscéhnek is lennie. Az sem lehet véletlen, hogy magyar tímár céhet említenek.

50 50 MARTINUS GEORGIUS KOVACHICH: Formuláé solennes styli. Pesthini 1799. 206-209., 376-377., 383-385., 389-391.