Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
SZEGED A KÖZÉPKORI MAGYAR VÁROSHIERARCHIÁBAN
történészek is szívesen használják. 7 Földrajzkutatók megkísérelték a középkori centrális helyi funkciók és intézmények osztályozását, amely különben tanulságos kritériumnyalábot alkot. Ezek a következők: A. Politikai és igazgatási funkciók és intézmények. B. Jogszolgáltatási intézmények. C. Védőfunkciók és stratégiai berendezések. D. Egyházi intézmények. E. Kulturális intézmények. F. Jóléti intézmények. G. Mezőgazdasági intézmények. (Pl. élelmiszerraktár.) H. Kézművesség. J. A kereskedelem intézményei. K. Közlekedési funkciók és berendezések. A fenti osztályozás szerzője, DENECKE, mindezen belül a centrális jelentőség négy fokozatát állította össze, így a központi jelentőséget akár számszerűen, a különböző kritériumokon belüli fokozatok pontszámai alapján lehet kifejezni. 8 Egyre erőteljesebb a törekvés a történetírásban is, hogy számszerűségeket fejezzenek ki, így ez az osztályozás hasznos mintául szolgálhat másfajta, történeti klasszifikációk számára. Más kérdés, hogy DENECKE rendszere eredeti formájában számunkra nem nagyon látszik használhatónak. Szeged pl. ebben a rendszerben sehol sem éri el a legmagasabb, negyedik fokozatot; csak a kereskedelemnél a harmadikat; kettő kivétellel a második, egy kategóriában az első fokozatban van; egynél nincs képviselve, azaz összesen 18 pontot ér el a maximálisan 40-ből. (Megjegyzem, hogy Buda 28, míg Pest Szegedhez hasonlóan 18 pontos volna.) Ha DENECKE-féle osztályozás nehezen használható is számunkra, nem tartanám lehetetlennek egy új, a magyar viszonyokra alkalmazott rendszer elkészítését, amelyben azonban a földrajztudós szerzőtől figyelmen kívül hagyott kérdéseket (pl. a népesség száma, foglalkozási differenciáltsága, a jogi helyzet, az építkezési mód, stb.) is bevonva az osztályozásba, számszerűen lehetne a magyarországi városokat és egyéb centrális helyeket rangsorolni. Természetesen itt nincs módom ezt az új osztályozási rendszert bemutatni, hiszen ehhez az egész ország vagy legalábbis egy nagyobb országrész összehasonlító anyagát kellene felvázolni, mégis igyekszem nem egy, hanem több kritérium alapján Szeged központi funkcióját érzékeltetni. Újabban figyelt fel a nemzetközi várostörténeti irodalom a preurbánus, várost megelőző városias települések körül templomok, elsősorban kolostorok gyűrűjére. 9 Nos, ez a gyűrű Szeged körül egyrészt korai monostorokból áll, másrészt sűrűbb, mint nem egy — tudomásunk szerint jelentősebb — városunk körül. Két monostor, Szőreg és Dorozsma tíz kilométeres távolságon belül létesült. 20 kilométeren belül találjuk délre Martonost, keleten Tömpösmonostort, 30 kilométer körüli sugarú körben vagy ennek a szélén találjuk északra Szert, keletre Pordány monostor át, délkeletre Oroszlámost, délre Kanizsamonostorát, továbbá Alsó- és Felsőadorjánt. 10 Az említett monosto7 A kérdést felvetette WALTER CHRISTALLER: Die zentralen Orte in Süddeutschland. Jena, 1933. — Történész részről pl. MICHAEL MITTERAUER: Das Problem der zentralen Orte als sozial- und wirtschaftshistorische Forschungsaufgabe. VSWG 58 (1971) 433-467. 8 DIETRICH DENECKE: Der geographische Stadtbegriff und die ráumlich-funktionale Betrachtungsweise bei Siedlungstypen mit zentraler Bedeutung in Anwendung auf historische Siedlungsepoche. Vorund Frühformen der europáischen Stadt im Mittelalter. Hsgg. von Herbert Jankuhn, Walter Schlesinger, Heiko Steuer, 1. köt. Göttingen, 1973. 44-45. — Más osztályozási rendszereket foglal össze és ismertet RICHÁRD HODGES: Dark Age Economics. The origins of towns and trade A. D. 600-1000. London, 1982. 20-25. 5 HEINRICH KOLLER: Hochmittelalterliche Siedlungsplanungen und Stadtgründungen im Ostalpenraum. (Forschungen zur Geschichte der Stádte um Márkte Österreichs. 1. köt.) Linz, 1978. 4., 25-38. 10 GYÖRFFY GYÖRGY: AZ Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp. 1963. A helynevek címszava alatt.
