Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

4. Miskolc

sebb kibontakozásához. Miskolc gazdasági képe is azt mutatja tehát, hogy az átlag városnál alacsonyabb, a falunál magasabb színvonalú volt. Bonyolultabb a jogi helyzet. A már fenn idézett 1433-as oklevél pecsétjén a város magát civitas-nak, azaz városnak nevezi, ami persze nem jelenti azt, amit a helytörténészek emlegetnek, hogy Miskolc szabad királyi város lett volna.

296 A Szécsiek és a király közti birtokcsere lebonyolításával kapcsolatban kiadott oklevelek még 1366-ban is possessio-nak, birtoknak nevezik, ami itt falut jelent.

297 A város első fennmaradt oklevele (1376), amely az esküdtek közt egy újvárosit (de Noua Ciuitate) is említ, a város (civitas) territóriumáról beszél, és a civitas pecsétjével van megerősítve.

298 Zsigmond király viszont 1395-ben, amikor kiadta Miskolc első ismert kiváltságlevelét, amelyben a városnak pallosjogot, azaz büntetőbírósági hatáskört engedélyezett, ezt Miskolc mezőváros (oppidum) lakosainak biztosította.

299 Az uralkodók később is általában oppidumnak nevezik a várost, így 1439-ben Albert, bár Zsigmond 141 l-ben civitas elnevezést használt.

300 A városi tanács saját okleveleinek megerősítő szakaszában általában a civitas pecsétjére utalt, 1416, 1453, 1458-ban. Az első kivételével az oklevél kibocsátója az óvárosi (antiqua civitas) tanács. (Az első nem mondja meg, hogy melyik Miskolc.)

301 1461-ben azonban a tanács magát Miskolc oppidum bírájának és esküdtjeinek nevezte, és az oklevélben magában is a városra, mint oppidumra utalt.

302 Ettől kezdve az óvárosi oklevelek intitulatioi vegyesen alkalmazzák a vetus civitas és oppidum fogalmakat.

303 Az oklevelek szövegében is vegyesen fordul elő a városra vonatkoztatva a civitas

304 és az oppidum terminus technicus.

305 Mindez elég világosan utal arra, hogy a földesúr legalábbis a XIV. század végétől oppidumnak tekintette városát, amelynek tanácsa a királyi kézre kerülés és tulajdonképpen a városalapítás óta magát mégis civitas-nak nevezte, és ehhez a címhez elég csökönyösen ragaszkodott. Az 1460as évektől kezdve azonban maguk a miskolciak is kénytelenek voltak magukat egyre gyakrabban az alacsonyabb rangú oppidum címmel illetni. A kérdés jobb megértéséhez azonban tudni kell, hogy a XIV. század folyamán a városokra és a városias jellegű településekre még leggyakrabban a civitas kifejezést alkalmazták, és csak a század végén kezdett differenciálódni az eredetileg egységes fogalom: a civitas az előkelőbb jogállású, általában városiasabb településekre lett fenntartva, míg az oppidum a jogilag alacsonyabb (és többnyire kevésbé városias) városok elnevezése lett.

306 A miskolci polgárok igyekeztek a régi címhez tartalom nélkül is ragaszkodni, de végül is az oppidumra voltak kénytelen áttérni. 296 Ld. 242. j. 297 SZENDREI III. 61. - Vö. SZABÓ, 1966. 51-54. 298 SZENDREI HL 63. 299 Uo. 71. 300 Uo. 87. (1439)- 493. (1411) 301 Uo. 80-82. - Dl. 83 665. - SZENDREI III. 88-89., 89-91. 302 Uo. 93-94. 303 Ld. 250. j. 304 1469: Dl. 83 780. - 1494: Dl. 86 715. - 1497: SZENDREI III. 128-129. - 1506: Dl. 88 946. 305 1478: Dl. 83 828. — 1499: Dl. 102 286. — 1501: SZENDREI III. 131. — 1521: a Nova civitas oklevele a vetus oppidum egy lakója ügyében. Dl. 65 651. — 1522: Dl. 65 652. 306 LADÁNYI, 1977. 20-29.