Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

4. Miskolc

A gazdasági, jogi, stb. kritériumok hasonló képet mutatnak. Biztos, hogy volt a városnak évi vására, ezt egy 152l-es oklevél is igazolja, de nem tudjuk, hogy mikor és hány.

288 A XVII. században kettőt tartottak: Áldozócsütörtökön és Lukács napján, ezek feltehetően a középkorra mentek vissza. (Miskolc protestáns volt a reformáció óta!)

289 Heti piaca bizonyára az Árpád-kor óta szerdán volt.

290 A heti és évi vásárok tartási joga kétségkívül fontos feltétele a várossá alakulásnak,

291 ha nem is tesz várossá egy települést. Tudunk két középkori céhről is, a mészáros céh kiváltságlevele 1508-ból, a vargáké 1521-ből származik, ez utóbbi a pesti vargák privilégiumát bocsátja a miskolciak számára.

292 A városi kézművesség középkorvégi jelentőségére utal, hogy az egri püspökség a XVI. század elején itt készült puskákat vásárolt.

293 Érdekes adatokat nyújt egy 1548-as adólajstrom.

294 Miskolc kézműves lakossága 1548 jparág_ Szakmák % Iparosok száma % Fémipar, fegyvergyártás 4 25 11 " 27,5 Szövőipar 1 6,2 2 5 Bőripar 1 6,2 2 5 Faipar 2 12,5 2 5 Élelmezési ipar 2 12,5 5 12,5 Ruházati ipar 3 18,9 14 35 Építő- és anyagipar 1 6,2 2 5 Egyéb 2 12,5 2 5 Összesen 16 100,0 40 100,0 235 családfő közül tehát 40 személynél lehet kimutatni a kézműves foglalkozást, ami 17%. Ha a 7 kalmárt, azaz kereskedőt is hozzászámítjuk, akkor pontosan 20%-ot kapunk. Az arány — leszámítva a fémipar erőteljesebb súlyát — lényegében a gyöngyösihez és a mezővárosi aránynak felel meg. A szakmák száma viszont épp a fele a gyöngyösieknek, igaz, a Mátra-alji város lakosságszáma közel négyszer lehetett olyan magas, mint Miskolcé. Hozzá kell még tennünk, hogy Miskolcra (és környékére), akár Gyöngyösre is, a XIV. századtól kezdve egyre inkább a szőlőművelés nyomta rá bélyegét.

295 Ez feltétlenül hozzájárult a terület társadalmi munkamegosztásának erőtelje288 SZENDREI III. 167. 289 SZENDREI II. 304. — Bár a Lukács-napi lehet, hogy az időközben elpusztult Muhi mezőváros 1500-ban kapott Lukács-napi vásárának jogutódja volt. WENZEL GUSZTÁV: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest 1872. 76. (180. sz.) Érdekes viszont, hogy 1580-ban Miskolc Újév előtti szerdára és Húsvét előtti szerdára, Muhi pedig Újév előtti csütörtökre kapott vásárengedélyt. Muhi ekkor már csak falu (Possessio). SZENDREI III. 251. 290 MÁLYUSZ II/l. 3276. sz. 291 SCHWINEKÖPER, 1980. 134-135. 292 1508: SZENDREI III. 150-152. - 1521: uo. 165-170. 293 Uo. II. 160-161. 294 Uo. III. 195-202. 295 MAJOR, 1978. 30-31.