Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
4. Miskolc
volságban fekvő mezőváros) plébánia birtoka volt és 1554-ben elpusztult. Ezen adatok alapján Miskolc későbbi szentpéteri kapuján kívül eső majorságokkal kísérelték meg azonosítani. 277 Ezt az idézett 158l-es adat is alátámasztani látszik: nem házat, hanem majorsági földet adnak el: „predium... vulgo Thelekh". Eszerint a Kis Kassa az Újváros szélén, északon, vagy keleten lehetett. (Nyugaton és északnyugaton dombok és azokon szőlők terültek el.) A kérdést bonyolítja a sajószentpéteri plébánia földesúri joga, hiszen az utca 1521-ben az újvárosi tanács illetékessége alá tartozott. Persze az is lehet, hogy az utcának csak egy része volt sajószentpéteri tulajdon, míg a másik, a város felé eső része Újvároshoz tartozott. A XVI. század közepi adatok alapján azonban nem csak majorságok, hanem házak is álltak a Kis Kassa utcában. Az utca neve vagy a kassai útirányra (ebben az esetben északi lehetett), vagy ide költözött kassai polgárokra utalt. A város középkorvégi településszerkezetére az 1563-as összeírás nyújt támpontokat. 278 Feltűnő ebből, hogy az Újváros majdnem elérte a tulajdonképpeni város, azaz az Óváros nagyságát. Még fontosabb, hogy mindkét városban kizárólag telkes jobbágyok éltek. A zsellérek négy különálló utcába lettek tömörítve. Miskolc városrészei 1563-ban Városrész telkes puszta városi nemesi zsellér összesen házak_ _____ Miskolc oppidum 136 2 5 17 - 160 Újváros Miskolcon 108 19 - 4 - 131 Mindszent utca - - - - 19 19 ^Pi? er j_J!2 t íLMÍ?IL^ s Pece - - - - 53 5rL_ Összesen 244 21 5 21 72 363 A Mindszent utca nevét a Mindenszentekről nevezett ispotályról kapta, amelyet először egy 1489-es oklevél említ. Ekkor a Miskolctól délre eső Csaba nevű faluban malma, rétje és erdője volt, ezek igazgatására a (Szt. István templom) plébánosa és a polgárok két férfit voltak kötelesek választani. 279 Az ispotály a város déli végén állott, ott, ahol a dél felől jövő út északnyugatra fordult. Ennek az utcának kezdeti szakaszán a zsellértelkek a mindszenti egyházhoz tartoztak, ezért is hívták Mindszent utcának. Mivel a reformáció után Miskolc végül is kálvinista lett, a mindszenti templom javadalmát azonban a török által elpusztított tapolcai apátság eltartására fordították, 280 a Mindszent utca, mint a katolikus apátság birtoka kikerült a református város joghatósága alól és 1880-ig önálló falu maradt, noha sem külsőségei, sem legelői nem voltak és gyakorlatilag a miskolci határ vette körül. 281 277 SZENDREI II. 174-175. 278 SZENDREI III. 232-234. 279 SZENDREI III. 121. - SOMOGYI, 1941. 103. 280 SZENDREI II. 231-233. 281 SZENDREI IV. 1911. 160., 287.
